2024. március 28., csütörtök

A Bagolyvárnak rendeltetése van

A Palicsi Előolimpia céljaira épült sporttelep szerves része – A felújítás
A Bagolyvár a sétány gyöngyszeme (Gergely Árpád felvétele)

A Bagolyvár a sétány gyöngyszeme (Gergely Árpád felvétele)

Napjainkban újra a figyelem középpontjába került egy évtizedek óta gyakran felvetődő állítólagos probléma, a mindenki által joggal építészeti remekműnek tartott, palicsi Bagolyvár sorsa. Megoldhatatlannak tűnik a helyzete, de csak a téves megközelítés és az eredeti rendeltetése ismeretének hiánya miatt. Sokan úgy vélik, hogy a fenntartásához szükséges kiadásokat nem lehet fedezni a várható bevételből (szálláshelynek kicsiny, kiállítások megtartására vagy vendéglőnek nem alkalmas). Sokan ingerülten a felújításáról beszélnek, és akad olyan is, aki a közösségi oldalon (komolyan, vagy csak gúnyolódásból) azt állítja, hogy le kell bontani, és többé nincs vele probléma!

A RENDELTETÉSE

Elöljáróban ki kell emelni, hogy a szövegben előforduló Palicsi Előolimpia elnevezés a közelmúltban született meg az 1880 és 1914 között tartott és az ókori olimpiai játékoktól ihletett sportesemény megnevezésére. Újkori Palicsi Olimpiának az 1982-ben történt felújítását, jelenkori Palicsi Olimpiának pedig a 2000 óta tartó sportüdülési rendezvényeket nevezzük.

A Palicsi Előolimpia a magyar és az egyetemes testnevelés és olimpiai mozgalom nemzetközi szinten elismert példája. Lexikonok, hazai és külföldi egyetemi szak- és diplomamunkák, nemzetközi konferenciák, szaktanácskozások, sporttörténeti és más kiadványok, évkönyvek, pályázatok témája.

A Bagolyvár a Palicsi Előolimpia lebonyolítására szolgáló, a szervező, Vermes Lajos (1860–1945) által építtetett, s a közelében létesített körpályával (1891) és „teljesen felszerelt” küzdőtérrel együtt Achilleionnak (a sportolók arénája és szálláshelye) nevezett tóparti sporttelep részét képezte. A Bagolyvár világviszonylatban az első olimpiai falu, az ellipszis alakú atlétikai és kerékpárpálya pedig a harmadik volt Európában (London és Lipcse után). Ez utóbbi ugyancsak megélt volna több mint száz évet, ha a múlt század utolsó negyedében nem takarították volna el.

A Bagolyvárnak több mint egy évszázad alatt számos különböző rendeltetése volt: olimpiai falu, gyermeküdülő, ifjúsági nyaraló, művészek tanyája, s végül a palicsi Olimpia Sportegyesület használta a jelenkori Palicsi Olimpia céljaira. Ez utóbbi kénytelen volt elhagyni az épületet, amikor pályázatot írtak ki annak más célokra való bérbeadására.

A Bagolyvárat egy illetékes műemlékvédő évekkel ezelőtt, a fenntarthatóságában kételkedve és eredeti rendeltetéséről megfeledkezve (sajnos), eladó menyasszonynak nevezte. Ma is ezt vallja.

Több sikertelen pályázat után megkezdődött a közpénzen folyó restaurálása, s a felújítás közben ismeretlen körülmények között egy kisvállalkozónak bocsátották a rendelkezésére, aki csak utóbb jött rá, hogy ötéves bérleti időszakra nem érdemes befektetnie a villába.

A MŰKÖDTETÉS LEHETŐSÉGE

Vermes Lajos szobra (Gergely Árpád felvétele)

Vermes Lajos szobra (Gergely Árpád felvétele)

A Bagolyvár és a komplett sporttelep eredeti céljainak megfelelő működtetésének két előfeltétele van. Az egyik a fenntartható, tevőleges hagyományápolás a sportüdülés fejlesztésével. A másik a sporttelep fokozatos felújítása. Mindkét cél egységes programmal valósítható meg.

A húsz éve működő palicsi Olimpia Sportegyesület, más egyesületekkel és szervezetekkel együttműködve, túlnyomórészt évi rendszerességgel szervez palicsi téli, nyári, szüreti és vasparipa olimpiát, sportüdülés formájában. A rendezvény bázisa a Bagolyvár és környéke, a néhai sporttelep. Mottója az olimpiai eszme, miszerint bárki részt vehet rajta, nemre és korra való tekintet nélkül. Fő a részvétel, amelynek gyakorisága elismeréssel jár. Eddig több mint 20.000 részvételt jegyeztek. Közben az Olimpia SE négy jelentősebb nemzetközi olimpiakonferenciát szervezett (vagy a szervezésében közreműködött), melyek alkalmával a külföldi résztvevők fedezték a saját költségeiket. Ily módon az egyébként nonprofit jellegű sportüdülési tevékenység hozzájárulhat az idegenforgalom fejlesztéséhez is, amiből másodlagos, közvetett haszna van a közösségnek.

A Vermes-féle sporttelep, a Bagolyvár felújítása és a pálya újraépítése nem igényel hatalmas beruházásokat. A Bagolyvár nem düledező épület, csak belső munkálatokra és a közművekre való rákapcsolására van szükség. A pályát pedig környezetbarát anyagból (mint a Palicsi-tó köré tervezett kerékpárút esetében) kellene újjáépíteni.

A MEGVALÓSÍTÁS ALAPJAI

Komoly célok megvalósításához fenntartható programtervezet és szakavatott működtető, megfelelő fejlesztési tervek és az illetékesek ezekre támaszkodó akarata szükséges.

Palics e részének néhány évvel ezelőtt jelentős kiadással és külföldi szakemberek bevonásával készült mesterterve kimondja, hogy a jelenkori Palicsi Olimpia programja gazdagítja az idegenforgalmi kínálatot, s hogy ennek előmozdításához fel kell újítani és a szervezők rendelkezésére kell bocsátani a néhai sporttelepet.

A kérdés tehát túl van a nehezén. Van megfelelő terv, amelyet elfogadtak az illetékesek. Van határidős tervekre lebontott projektum, amelynek van hordozója (Olimpia SE), eszmei és egyéb háttere, káderei, jövőképe, célrendszere, s most már csak a tervek megvalósítása várat magára. A korábbi évtizedekben az illetékesek részéről elmaradt az akarat, s reménykedni kell, hogy a közeljövőben végre megszületik, és ezzel létrejöhet egy kimondottan eredeti palicsi idegenforgalmi brand, amely öregbíti a fürdőhely és Szabadka hírnevét.

A felsoroltak megvalósítása során meg kell adni a tiszteletet Vermes Lajos személyének, s be kell vonni a leszármazottait...

Apropó: Mi lesz a Bagolyvár közelében üresen tátongó Vermes-villával és több más palicsi épülettel, helyiséggel, amelyek otthont adhatnának különféle tevékenységeknek?

*A szerző nyugalmazott újságíró, az Olimpia SE alapító elnöke