Besnyi Károly helytörténész legújabb műve – amelynek a hétvégén volt a bemutatója –, Betiltott ünnep, Ómoravica 200 éves évfordulója, amit nem engedtek megünnepelni címmel került ki a nyomdából. A Monográfia Helytörténeti Egyesület kiadásában megjelent kiadvány bemutatóján a helyi színházteremben Német Klaudió, a rendezvény moderátora, történész-hallgató mondott bevezetőt, majd Papp László helytörténész ismertette a szerző munkásságát.
A Betiltott ünnep című könyv bemutatója (Kazincy Paszterkó Diana felvétele)
– A Betiltott ünnep a 11. Besnyi Károly nevével fémjelzett kiadvány, nyolcat önállóan írt. Tanulmányainak a száma meghaladja az 50-et, több konferencián tartott már előadást, alapító tagja a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesületnek. Ezenkívül más kiadványokat is szerkeszt, digitalizál, kutat – ismertette Papp a szerző tevékenységét, majd a bácskossuthfalvi helytörténészek kutatómunkájáról is szólt.
– Falunk betelepítésének 100. évfordulójára, 1886-ra jelent meg az első helytörténeti írás, és innentől kezdve egészen 2005-ig 21 helytörténeti kiadvány látott napvilágot, 2005 óta pedig további 21 kötet jelent meg. Ez az elmúlt 15 év „bizonyítványa”, a monográfiás ifjak és „örökifjak” tettrekészségéről, kutatási vágyáról és szervezői rátermettségéről tanúskodik, illetve nem utolsósorban a pályázati lehetőségek bővüléséről. Ez utóbbi területén azért lehetünk sikeresek, mert Besnyi Károly felkészülten figyeli és szervezi a ránk vonatkozó pályázatokat. Ezenkívül a falu helyi közössége, a topolyai önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Zrt., a Szekeres László Alapítvány, a magyarországi oktatási-kulturális minisztérium, továbbá a Vajdasági Magyar Helytörténeti Intézet is támogatja kiadványaink megjelentetését – tette hozzá Papp, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a bácskossuthfalvi helytörténészek magasra helyezték a mércét, valamennyi kezükből kikerülő íráshoz feltüntetik a megfelelő forrásanyagot is, tehát több szempontból is hiteles munkát kívánnak kiadni a kezükből. Az est további részében a kiadvány recenzensei szóltak a megjelentekhez, elsőként Cservenák Pál topolyai helytörténész elevenítette fel a politikai előzményeket, Jugoszlávia társadalmi viszonyait.
– A téma olyan korszakot elevenít fel, aminek magam is részese voltam. A szerző megpróbált valóban tárgyilagos lenni. Ismerve az akkori körülményeket, állíthatom, hogy nem a falu hibája az, hogy a 200. évfordulót nem tudták úgy, olyan formában megünnepelni, ahogy szerették volna, hiszen egy nemzetiségileg homogén faluról beszélünk, és abban az időben még komoly ellenséget láttak Magyarországban – mondta Cservenák, aki után id. Méhes Béla emlékezett vissza az 1986-os falubeli eseményekre.
– Besnyi Károly is részese volt az akkori eseményeknek, az ünnepség előkészületeiért felelős propaganda-bizottság tagjaként, amelynek Csubela Ferenc állt az élén. Ennek ellenére nem volt egyszerű dolga a kutatással kapcsolatban, hiszen a hitelességet megalapozó korabeli dokumentumok, jegyzőkönyvek nagy része megsemmisült. Talán azért is sikerült meghiúsítani az ünnepséget, mert a falu egészen korán elkezdte az előkészületeket, és bizonyos köröknek volt erre ideje, lehetősége. Ez az időszak egyfajta gazdasági csúcspontja is volt Moravicának, a tartomány legfejlettebb falujaként tartottuk számon. A fejlődő gyárvezetők helyiek voltak, valamennyi vállalat ösztöndíjazta a dolgozók gyermekeit – összegezte id. Méhes Béla.
Besnyi Károly szerző dedikálja a kiadványt (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Ahogy közeledett május 1-je, úgy szaporodtak a felsőbb tisztségviselők gáncsoskodásai. Az előkészületekkel már szinte megvolt a falu, amikor 8 nappal az ünnepség megtartása előtt érkezett az utasítás. A 200 éves évfordulóra való emlékezést betiltják, csak a május 1-jét lehetett megünnepelni. Ekkor 40 bográcsban 4000 személy részére főtt marhapaprikás a Koplalón, az ételhez a falu lakosságának legnagyobb része ingyen jutott hozzá. Az iskolások nagyszabású tornabemutatóval készültek. Viszont augusztusban az egyházi megemlékezést megtarthatták. Így történhetett meg, hogy az 1986. augusztus 31-ei hálaadó istentiszteleten – nagy valószínűséggel a politikai nyomás miatt is – 1600 személy vett részt. Magyarországról csak a jászkiséri gyülekezet volt jelen, akik személyautóval érkeztek. Az autóbusznyi vendéget eltérítette a hatóság – mondta id. Méhes Béla, akinek szavai után a könyv szerzője összegezte a témában történt kutatását.
– Köszönetet kell mondanom azoknak a magánszemélyeknek, akik a rendelkezésemre bocsájtották a korabeli képeket, jegyzeteket, egyebek mellett id. Méhes Bélának és Gulyás Lászlónak tartozok hálával, de rajtuk kívül Gáspár Tibornak, Tótpál Józsefnek és másoknak – mondta Besnyi Károly. A könyv harmadik recenzense, dr. habil. Örsi Julianna, nem tudott jelen lenni a bemutatón. A könyvbemutató művelődési részében felléptek az Ady Endre Művelődési Központ táncosai szucsági és jászsági táncokkal, valamint a Rezeda asszonykórus bácskai dallamokat szólaltatott meg.
