2024. március 28., csütörtök

A D-vitamin hatása az egészségünkre

Mostanában mindenfélét lehet hallani a különböző médiák által az immunrendszerre pozitívan ható csodaszerekről, készítményekről. A C-vitamin mellett, mely vitamint igencsak a miénknek tartjuk Szent-Györgyi Albert óta, a másik sztárvegyület a védekezőrendszerünk támogatására a D-vitamin. Vajon tényleg igazak ezek a hírek? Tényleg segít nekünk a D-vitamin?

A D-vitamin egy, a természetes napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, melyből több lépésben aktiválódik maga az aktív hormon. Bizony a D-vitamin nem csupán zsírban oldódó vitamin, nagyon sok élettani funkcióhoz nélkülözhetetlen vegyület.

Habár a bőr D-vitamin-képző kapacitása nagy, csupán napsugárzás hatására D-vitamin-túlképződés nem alakulhat ki a szervezetben. A D-vitamin-képződés az életkorral csökken, s ez részben magyarázza, hogy az idősebb populációnál alacsonyabb a D-vitamin-szint. A táplálékból kevés, a Kárpát-medencei táplálkozási szokások mellett 80–100 NE (Nemzetközi Egység) kerül a szervezetbe. Ez nagyon alacsony érték, hiszen a napi ajánlott bevitel, főleg az őszi és a téli hónapokban, 1500–2000 NE kellene hogy legyen. A D-vitamin-hiány számos egészségügyi problémához vezethet, állhat autoimmun kórképek, egyes daganatok, szív- és érrendszeri elváltozások, metabolikus kórképek hátterében.

A D3-vitamin az emésztőrendszerből vagy a bőrből a májba, majd a vesébe jut, itt alakul ki végső, aktív formája. Legfontosabb szerepe a csont- és kalcium-anyagcserében van, emellett szerepet játszik számos sejttípus differenciálódásában is, többek között különböző, az immunrendszert felépítő sejtek, a fehérvérsejtek fejlődésében is. Ezzel magyarázható az immunológiai szabályozásban betöltött szerepe is. Más szóval, a tudósok észrevették, hogy a D-vitamin nem csak abban segít nekünk, hogy kalciumhoz juthassuk, és hogy az be is épüljön a csontjainkba, ugyanilyen fontos szerepet tulajdonítanak neki abban is, hogy az immunrendszerünk megfelelően működjön. A D-vitamin a fertőzésekkel szembeni védekező immunválaszt több ponton fokozza: segíti ezeket a sejteket abban, hogy minél hatásosabb fegyverrel tudjanak küzdeni a mikroorganizmusok ellen, és megkönnyíti ugyanezen betolakodók elemésztését is ezekben a sejtekben.

A D-vitamin hiánya, mint ezt számos megfigyelés bizonyítja, együtt jár sok felsőlégúti megbetegedés kockázatával. A tuberkulózis vagy akár az egyszerű influenza is nagyobb valószínűséggel következik be a hideg évszakokban, amikor a bőrben zajló D-vitamin-szintézis csökken, és a vér D-vitamin-szintje alacsonyabb. Először Hope-Simpson fogalmazta meg 1981-ben, hogy az influenza szezonalitása az UV-sugárzással összefügghet, az immunológiai hatások ismerete nélkül azonban nemigen foglalkoztak a szokatlan teóriával. Az influenza és a D-vitamin-hiány kapcsolatáról John Cannell és munkatársai írtak először 2006-ban. Rámutattak, hogy a nyári hónapokban az UV-sugárzás elég erős ahhoz, hogy a bőrben elegendő D-vitamin szintetizálódjon, az ősz beköszöntével azonban az UV-sugárzás gyengülése miatt a D-vitamin-szintézis abbamarad. A D-vitamin-hiány azonban nemcsak az influenzára tesz fogékonnyá, hanem más légúti fertőzésekre is. Az influenza gyakori szövődménye a tüdőgyulladás, s a fentiek fényében nem véletlen, hogy éppen az alacsony D-vitamin-szintet mutató időseknél és terhes nőknél leggyakoribb a komplikáció. A spanyolnáthában észlelt fokozott mortalitásért a szövődményként jelentkező tüdőgyulladást kísérő, ún. „citokin vihar” állt, azaz az immunrendszer vírus- és bakteriális fertőzésre adott rendkívül erős gyulladásos válasza. A D-vitamin egyik hatása, hogy csökkenti a falósejtek gyulladáskeltő citokin kibocsátását, másik, sokkal fontosabb hatása, hogy drámai mértékben megnöveli egy antimikrobális fehérje termelődését. Ezt endogén, azaz belső antibiotikumnak is nevezik, mert ezen fehérjék közvetlenül képesek roncsolni a támadó mikroorganizmusokat, és hatástalanítják az influenzavírusokat is.

Az imént olvasott sorok, mint ezt észre is vehették, nem a jelenlegi COVID–19-re vonatkoznak. Egyelőre nincs semmilyen bizonyítékunk arra, hogy a D-vitamin segíthetné a betegség megelőzését vagy gyógyítását, bár a WHO ajánlása alapján létrejött, a COVID–19-re vonatkozó szerbiai terápiás előírások tartalmazzák a D-vitamin pótlását a C-vitamin mellett. Akkor hogyan kellene pótolnunk ezt a vitamint a szürke téli napok után?

Mindenkinek azonnal a napozás jut eszébe. Kozmetológiai szakgyógyszerész-rezidensként viszont mindenkit óvatosságra intek ezzel kapcsolatban. A napsugárzás, igaz, hozzájárul eme vitamin termelődéséhez, illetve közérzetünkre is igen pozitív hatással lehet, ám nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az UV-sugárzásnak erőteljesen sejtpusztító, karcinogén és öregedést fokozó hatása is van. Tehát nagyon okosan és racionálisan kell ezzel a témával foglalkoznunk.

Bár szakmámból kifolyólag a tabletták pártján kellene állnom, én általában a természetes megoldások híve vagyok. Ez jelentse akár azt, hogy gyógyszerek helyett használjunk dermokozmetikai készítményeket, ha enyhébb bőrbetegségeink, elváltozásaink vannak, vagy azt, hogy figyeljünk étkezésünkre és különböző funkcionális élelmiszerekkel, gyógynövényekkel próbáljunk megelőzni más betegségeket, vagy kezelni az enyhébb lefolyású kórképeket. A D-vitamin esetében viszont ez nem így van. Mint már korábban említettem, táplálkozással nem lehet elég D-vitamint pótolni, a napsugárzásnak talán több kára lehet, mint haszna, tehát ebben az esetben talán az étrend-kiegészítők, azaz a tabletták használata kellene a legjobb választás legyen. Próbáljunk odafigyelni arra, hogy a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítőnk tartalmazzon K2-, A- és E-vitamint is, a kalcium, magnézium és a cink pedig csak hab a tortán. Teljesen mindegy, hogy kapszula, tabletta vagy cseppek formájában juttatjuk a szervezetünkbe a D-vitamint, az a fontos, hogy az egyik főétkezés után tegyük meg: a zsírban oldódó vitaminok felszívódását elősegítik a több zsiradékot tartalmazó élelmiszerek.

Remélem, sikerült érthetően körüljárni a D-vitamin témáját. Ha mégis úgy döntenének, hogy pótolnák e vitamint, ezt gyógyszertári készítmény által tegyék. Biztosabb és minőségibb termékhez juthatnak így hozzá, sőt konzultálhatnak is erről a témáról, illetve magáról az adagolásról egy gyógyszerészkollégával, aki választ adnhat az esetlegesen felmerülő kérdésekre is.