Orbán Viktor (Fotó: MTI)
Nemzet, család és a vallási hagyomány – ezek azok a keresztény konzervatív értékek, amelyeket folyamatosan támad a liberális elit, és ezek azok, amelyek megvédése itt, Közép-Európában és így Magyarországon a legfontosabb feladatok közé tartozik – erről ír Orbán Viktor a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent írásában. A miniszterelnök a liberalizmus és a kereszténydemokrácia harcáról, Európa helyzetéről és a 2022-es választásról is kifejtette álláspontját.
TUSNÁDFÜRDŐ KEZD TERMŐRE FORDULNI
Orbán Viktor azt írta, a szellemi szuverenitásért és intellektuális szabadságért évekkel ezelőtt Tusnádfürdőn megindított küzdelem lassan termőre fordul, „a politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik”.
„Egyre többen és egyre bátrabban lépnek ki a már fojtogatóan szűk egyetlen helyes beszédmód, egyetlen helyes demokráciafölfogás, egyetlen helyes Európa- és Nyugat-értelmezés kalodájából. A szabadulási kísérlet önmagában sem egyszerű, a büntetés kockázata jelentős. Kiutasítás az akadémiai életből, állásvesztés, megbélyegzés, egyetemi vesszőfutás, a példák lassan mindennaposak” – írta.
A miniszterelnök szerint a megpróbáltatásoknak itt sincs vége: „De ha sikerül is túljutni a jól megfizetett és óraműpontossággal járőröző libernyák határőrökön, meg kell küzdenünk a mégoly jó szándékú hallgatóság mélyen ülő reflexeivel is. Hiába kifinomult az okfejtés, a nacionalizmus dicséretétől akkor is összerándul a német gyomor, ha azt Hazony professzor írta Jeruzsálemből. És bármilyen bársonyos hangfekvésben beszélünk is az illiberális demokráciáról, a német és az angolszász fülnek borzasztóan hangzik.”
Ám a liberális szellemi elnyomás elleni lázadás medre nem csak szélesedik, mélyül is. „Egyre több a meggyőző esszé, az alapos tanulmány és a megkerülhetetlen monográfia.” Emiatt „ha a brüsszeli buborékban még nem vallják is be, mi már látjuk, hogy a király meztelen”.
Orbán Viktor szerint az a doktrína, miszerint demokrácia csak liberális lehet, ledőlt, úgy tűnik, a konzervatív és kereszténydemokrata pártok kiszabadulhatnak a liberálisok életveszélyes öleléséből.
KONZERVATÍV KONTRA LIBERÁLIS
Orbán Viktor hangsúlyozta: a kereszténydemokrata és a liberális gondolkodás alapelvei homlokegyenest ellenkeznek, és a liberálisok támadásainak célkeresztjében csupa olyasmi áll, ami számunkra éppen a legfontosabbak, a nemzet, a család, a vallási hagyomány.
Közölte: a kereszténydemokraták elvetik azt a liberális külpolitikát, amely szerint minden országot arra kell kényszeríteni, hogy elfogadja a liberális demokráciát. A kereszténydemokraták szerint a társadalmakat más és más módokon tartják össze és békében. „Ezért szurkolunk Donald Trump győzelméért is, mert jól ismerjük az amerikai demokrata kormányok morális imperializmusra épülő külpolitikáját. Ha kényszerítve is, de megkóstoltuk. Nem ízlett, nem kérünk repetát.”
Egymásnak feszül a kereszténydemokrata és liberális politika a szubszidiaritás kérdésében is – folytatta –, mert míg a liberálisok szerint az a jó, ha minél több nemzeti kormányzati hatáskört ruházunk át a nemzetközi szervezetekre, addig a kereszténydemokraták látják, hogy az ilyen szervezetek elkerülhetetlenül hajlamosak az önkényre, kiszolgáltatottak a Soros-féle hálózatszerű behatolási kísérletekkel szemben, és ha választani kell az egyes nemzeti közösségek polgárai és a globális tőke nagykutyái között, végül mindig ez utóbbiakat választják. Az európai nemzetek polgárai hamar rájöttek, hogy a mai európai intézmények nem az őket, hanem a Soros Györgyök érdekeit szolgálják.
A miniszterelnök arról is írt, hogy a liberális és a konzervatív politika összecsap a migráció kérdésében is. A libernyákok szerint nincs miért félni a nagymértékű bevándorlástól, a terrorizmus, a bűnözés, az antiszemitizmus, a párhuzamos társadalmi berendezkedés csak átmeneti rendellenességek; a konzervatív-kereszténydemokrata tábor azonban elutasítja a bizonytalan kimenetelű társadalmi és emberkísérletet, mert vállalhatatlanul nagynak tartja a krónikus interkulturális feszültség és erőszak kockázatát.
Összebékíthetetlen különbségek mutatkoznak meglátása szerint az oktatáspolitikában is: a konzervatívok szerint a karakteres nemzeti hagyományokra kell összpontosítani, a nevelés célja, hogy a bevált hagyományainkat továbbvinni képes hazafiak lehessenek gyermekeinkből, az iskolák erősítsék meg a gyermekek születéskor megkapott és a Teremtő által eldöntött nemi identitását, segítsék a lányokat, hogy derék és tiszteletre méltó asszonyok, a fiúkat pedig, hogy a családjuknak biztonságot és támaszt nyújtani képes férfiak lehessenek.
A BINÁRIS VILÁGKÉP KALODÁJÁBAN
Orbán Viktor szerint a liberálisok politikai stratégiája arra épül, hogy a politika világát két részre osszák. Világképükben egyik oldalon állnak a liberálisok, akik „tisztességes emberek, és akik elfogadják, hogy minden tisztességes embernek a józan ész szabályai alapján azonos politikai meggyőződésre és következtetésre kell jutniuk”. A másik oldalon állnak szerintük azok, „akik elkóboroltak a liberalizmus térfeléről, mert tudatlanságból vagy ősi ösztönös gyűlöletből nem tudnak haladni a korral, a történelemmel, amelynek oly nyilvánvaló célja, hogy eljuttasson bennünket a liberális világértékek, világbéke és világkormányzás nyújtotta boldogsághoz”.
Ebből a bináris logikából kiindulva liberális oldalról nézve „egy csoporthoz tartozik Trump, Johnson, az Újtestamentum alapján álló keresztények, az ótestamentumi alapokon álló zsidók, mindenféle ajatollahok, rendű és rangú diktátorok, kommunisták és nácik, és mi, közép-európai kereszténydemokraták pedig végképp. Ezt szajkózza a nyugati sajtó kilencven százaléka”.
A kereszténydemokratáknak ezzel szemben megvan „a saját szellemi rendszerünk, amellyel leírjuk a politika univerzumát, s amelyről kellő szerénység mellett is állítható, hogy intelligensebb, mint a ma erőfölényben lévő, nemzetközi szervezeteket uraló, bornírt liberális világábrázolás”.
Orbán Viktor szerint a kereszténydemokrácia hívének fel kell vállalnia a harcot. „Ha a sarkára áll, és kimondja az egész európai politikát megváltoztatni képes négy mondatot. A mi nemzeti és keresztény alapelveink nem liberálisak. A liberalizmus előtt jöttek létre. Szemben állnak a liberalizmussal. A liberalizmus ma elpusztítja őket.”
EURÓPA LEMARADT
Európáról a kormányfő azt írta: a kontinenst már a hátát sem látja a technológiai versenyt katonai-gazdasági alapon vívó Egyesült Államoknak és Kínának. Megjegyezte: a dollár kiütötte az eurót, az orosz piactól szankciókkal vágjuk el magunkat, a fontos technológiákat pedig versenytársainktól vásároljuk.
Kifejtette: Közép-Európa szemében a Nyugat elvesztette vonzerejét, a mi életberendezkedésünk pedig nem tűnik kívánatosnak a nyugatiak számára, és úgy kell a következő években egyben tartani Európát, hogy e történelmi tendencia megváltozására nem látszik esély. Meg kell találni az együttműködés módját ebben a patthelyzetben is, amíg Olaszországban el nem dől Európa jövője, jobbra vagy balra – emelte ki.
„A megegyezések és kompromisszumok útján kell maradnunk, és végre kell hajtanunk a nyáron tető alá hozott grandiózus pénzügyi-költségvetési terveinket, mondjon akármit is az EP. Ez lehetséges, ha Merkel kancellár utódlását a németeknek sikerül a Richter-skála négyes fokozata alatt levezényelniük” – foglalt állást.
A BALOLDALI NÉPFRONT
Orbán Viktor a két év múlva tartandó parlamenti választásról szólva azt írta, 2022 tavaszán választás lesz. Addig védekezés lesz” – írta.
A nemzeti önrendelkezésre a legnagyobb veszélyt ma a globális, nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró világhálózat jelenti. A Soros György-féle korlátlan anyagi és humán erőforrásokkal rendelkező network céljai világosak: a migráció felgyorsításával kevert etnikumú, nyílt társadalmakat létrehozni, a nemzeti döntéshozatalt lebontani, és azt a globális elit kezébe adni.
Ezek a globális erők nem folytatják a harcot közép-európai térnyerésükért is. „Eszközük a már többszörösen bukott baloldal, amelynek vezére Gyurcsány Ferenc, ifjúsági szervezete a Momentum, dollármilliárdos szponzora pedig Soros György.”
Orbán Viktor szerint az ellenzéki oldalon ugyan még léteznek különböző pártlogók, néha civódás is hallatszik a soraikból, de valójában már nincsenek saját akarattal bíró pártok. „A munka elvégezve: a Jobbiktól az LMP-ig mindenki bedarálva és betöltve, mint a kolbász. Az egykor önálló identitással bíró közösségeket felváltotta a Soros-hálózatot kiszolgáló baloldali népfront.”
A miniszterelnök azzal zárja írását, hogy 2022-ben nagy ütközet lesz, amelyre a nemzeti erőknek is készülniük kell.
