A hivatalos becslések szerint Szerbiában évente több mint 250 ezer tonna étel veszik kárba. Az elpazarolt élelmiszer polgáronkénti mennyisége egy esztendő alatt 35 kiló. A vendéglátóipar fogyasztása évente 120 ezer tonna különféle alapélelmiszer, ennek a mennyiségnek a harmada a kukában végzi. A problémával kapcsolatban több kérdés is felvetődik: ki a hibás, hogyan lehet ezt visszaszorítani, hol lehet a probléma gyökere? A vendéglátóipari észszerűtlenség, a rossz szervezés vagy az alternatív megoldások hiánya tehető felelőssé a pazarlásért?
A sokakat foglalkoztató kérdésekre Katarina Žigić, az Ételbank (Banka Hrane) humanitárius szervezet képviselője, valamint Bojan Gligić, a Nemzeti Helyi Gazdaságfejlesztési Egyesülés (NALED) Környezetvédelmi Szövetségének képviselője válaszolt a Prva televíziónak.
– A szemétben végzett élelmiszer amellett, hogy jelentős környezeti szennyezést okoz, a könnyelmű pazarlás szimbóluma is egyúttal. Valakinek nem jut az asztalára betevő falat se, mások pedig kidobálják. A probléma megoldást kíván, ebbe az irányba az első lépés egy útmutató megszerkesztése volt, aminek a kidolgozását a Német Nemzetközi Együttműködési Szervezet (GIZ) segítette, valamint az Eso Tron cég, amelynek szakterülete a szerves hulladékanyagok újrahasznosítása – mondta Gligić.
Az útmutató célja – folytatta – az ételmaradékok szakszerű szétválasztása, az újrahasznosítás folyamatainak a megismertetése az olyan vendéglátóipari létesítmények számára, amelyek élelmet is felszolgálnak.
Valószínűleg sokakban felmerült már a kérdés, mi lesz az éttermi maradékokkal, például azzal a kenyérrel, amit felszeleteltek, de nem fogyasztottak el.
– Az ételmaradványok kezelése hierarchikusan történik, van egy eljárási sorrend, ami szerint el kell járni. Első lépésként a maradék egészségügyi szempontjait kell alapul venni, ennek során azt vizsgálják ki szakszerűen, hogy az étel alkalmas-e még emberi fogyasztásra, és mennyi ideig. Amennyiben az emberi szervezet épségére semmilyen veszélyes összetevőket nem tartalmaz, tehát továbbra is alkalmas emberi fogyasztásra, továbbítani lehet ételadományként. Amikor ezeknek a feltételeknek nem tud megfelelni az élelmiszer, akkor külön kell választani, és az előírt követelményeknek megfelelően csomagolva kell továbbjuttatni a felhatalmazott illetékeshez – magyarázta Gligić.
Az említett felhatalmazott illetékesek olyan hazai cégek lehetnek, amelyek rendelkeznek a környezetvédelmi minisztérium engedélyével, ami jóváhagyja a hulladék törvényes szállítását és kezelését.
Katarina Žigić elmondása szerint a legtöbb kidobott élelmiszer ünnepek idején halmozódik fel.
– Az Ételbank igyekszik kisebb-nagyobb akciókkal felhívni a lakosok figyelmét az ételmaradék kezelésére, a kidobott élelmiszer mennyiségének csökkentésére. A pazarlás egyik gyakori formája a felsőbb gazdasági réteg meggondolatlansága élelmiszer vásárlásakor. A beszámolók alapján gyakran minden tervezés nélkül megveszik, majd felhalmozzák az ételt, s amit nem fogyasztanak el, az megromlik, majd a szemétben végzi – nyilatkozta az Ételbank képviselője.
Az élelmiszer pazarlása nemcsak Szerbiát érinti, hanem az egész nyugati társadalmat. A szakemberek szerint nem könnyű megállapítani a hulladék mennyiségét, ezért a hivatalosnak tűnő adatok gyakran csak becslés erejével érnek fel. Az utóbbi évek 2017 és 2019 közötti statisztikai eredményei alapján az egy főre jutó háztartási élelmiszer-hulladék értéke átlagban 76 kiló az Európai Unió területén. A fejlett államokban, mint Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Svédország, ez a mennyiség meghaladja a 90, sőt egyes esetekben a 100 kg-ot is. Ez az érték Magyarország területén a becslések szerint 39 kiló fejenként.
Az EU szakemberei jelenleg is dolgoznak az élelmiszer-pazarlás visszaszorításán. Az EU élelmiszer-higiéniai szabályainak módosításai között olyan javaslatokat találunk, melyek célja az élelmiszerek újraelosztásának egyszerűsítése, az élelmiszer minőségének színvonalon tartása és újrafeldolgozása.
