Itt a nyár, tobzódunk a sok-sok zöldségben, gyümölcsben illetve a belőlük készült üdítőkben, szörpökben. Ezek mellett jegeskávéval, teával hűsítjük magunkat a nagy grillpartik közepette, az alkoholról nem is beszélve. És ha már egy menüfelsorolásnál tartunk, mért ne zárhatnánk le egy ilyen forró, teszem azt, júliusi napot egy hideg, tejes desszerttel vagy sajttállal. Nagyokat nyelek miközben írom ezeket a sorokat, viszont az agyamnak az a fele, ahol az egyetemi tananyag próbál magának utat törni, már azon gondolkodik, hogy milyen veszélyekkel is járhat egy-egy ilyen étkezés azon emberek számára, akik valamilyen gyógyszeres terápiában részesülnek. Ezúttal az ételek és a gyógyszerek különböző kölcsönhatásaival foglalkozom.
Mielőtt nekiállnék táblázatot fabrikálni a különböző ételek és gyógyszerek interakciójával, aminek, valljuk be, nem sok értelme lenne, vegyük inkább át az alapokat. Mi az a gyógyszer-interakció?
Bonyolult farmakológiai rendszer
A mai világban a gyógyszereink nagy hányadát per os, azaz szájon át visszük be a szervezetbe. Az adott gyógyszerforma feloldódik a gyomorban, és a béltraktuson keresztül felszívódik. A vérkeringésen keresztül első útja a májhoz vezet, ahol feldolgozásra kerül. A máj által átalakított molekula pedig utána a test minden szervébe eljut, ahova el tud jutni. Miután dolgát elvégezte, az esetek legnagyobb részében a vesén keresztül, a vizelet által távozik a szervezetből.
Azért soroltam fel ezeket a lépéseket, mert minden egyes, az előző bekezdésben szereplő mondatnál történhet valamilyen gubanc magával a gyógyszerrel. Természetesen a legnagyobb gondot a gyógyszer-gyógyszer/gyógynövény interakciók okozza, de nem elhanyagolható az ételek hatása sem erre a bonyolult farmakológiai rendszerre.
Kezdjük is az első lépéssel. Már a gyomorban összeveszhet egy hatóanyag-molekula a világ legtermészetesebb, legmindennapibb ételével. Ezért is hívnám fel a figyelmet arra, hogy tartsuk be az „étkezés előtt”, „étkezés közben” és „étkezés után” figyelmeztetéseket. Nem beszélve arról, hogy ha másként nincs meghatározva, minden gyógyszert két deciliter egyszerű csapvízzel vegyünk be. Csak hogy említsek pár példát. Ha valaki tudatosan táplálkozik és szeret sok rostot a szervezetébe juttatni, már az is galibát tud okozni, mert az élelmi rostok (lenmag, chiamag stb.) képesek, mint egy háló megakadályozni a gyógyszer további felszívódását. Ezenkívül sok antibiotikum (tetraciklinek, fluorokinolonok), csontritkulásra felírt gyógyszerek (bifoszfonátok) képesek úgy összekapaszkodni a kalciummal, magnéziummal vagy vasionokkal, hogy az általuk képzett komplexek egyszerűen nem jutnak át a bélfalon és nem szívódnak fel. Tehát ezeknél a gyógyszercsoportoknál érdemes 2-3 órával eltolni a különböző tejtermékek, ásványvizek vagy az előbb említett részecskékben gazdag táplálékkiegészítők fogyasztását. Ha már a vasnál tartunk. A magas cserzőanyagot tartalmazó ételek-italok, mint a kávé, tea, bor, szintén az előbb említett elv alapján képesek csökkenteni a vas felszívódását, ha egyszerre fogyasztjuk őket.
Tegyük fel, hogy a kis molekulánk túlélte a béltraktus különböző megpróbáltatásait és a véráramon keresztül eljutott a májba. A májunk arra szolgál, hogy kiszűrje a különböző nemkívánatos vegyületeket a szervezetből, ezért mint egy kis labor, sok-sok munkatársával együtt, amelyeket enzimeknek nevezünk, azon ügyködnek, hogy átalakítsák az általuk jónak látott kemikáliákat. A gyógyszerészek, amikor kitalálnak egy gyógyszert, akkor tisztában vannak ezekkel a folyamatokkal és úgy alakítják ki a molekulát, hogy az megfeleljen ezeknek a feltételeknek.
Kávé, grépfrút, orbáncfű...
Nos, a gyógyszereken kívül más, az ételekben megtalálható bioaktív anyagok is képesek a májon keresztül metabolizálódni, kvázi felgyorsítani vagy lefoglalni a májnak a „munkásait”, enzimeit, ezzel előidézve azt, hogy az általunk bevett gyógyszer koncentrációja megnövekedjen vagy lecsökkenjen a szervezetünkben. Ez, valljuk be, nem éppen mókás dolog különböző pszichoaktív vagy szívre ható gyógyszerek esetében. Ilyen italok pl. a kávé és a benne található koffein, de nála veszélyesebb is létezik, ez pedig a grépfrút, illetve a belőle nyert lé, üdítő. Mind a két italban található vegyület lefoglalja a májenzimeket, és csúnya következménnyel járhat, ha különböző gyógyszerekkel fogyasztjuk őket. Természetesen a kávéról nem kell lemondanunk, inkább arra figyeljünk oda, hogy a terápia alatt is pont ugyanannyit fogyasszunk belőle, mint előtte. Tehát se többet se kevesebbet. Ami pedig a grépfrútot illeti, mindenképp azt javasolom, hogy hanyagoljuk a fogyasztását. Ellentétes példa erre a különböző grillezett ételek vagy az orbáncfű (tudom, az orbáncfű nem étel, hanem gyógynövény, de nem bírom ki, hogy ne említsem meg), amelyek felpörgetik a máj munkáját, így megint olyan fázisba juttatva, amit a gyógyszerkreálók nem vettek figyelembe a termék készítésekor. A grillezett ételekkel csak módjával, az orbáncfüvet (szerbül: kantarion) pedig tessék nagymértékben elkerülni.
Ha már megemlítettem ezt a gyógynövényt, aminek híres antidepresszáns hatása van, beszélhetünk arról is, hogy egyes kimondott depresszió elleni gyógyszerek esetében kerülni kell a különböző érett sajtokat, vörösbort, fermentált és tartósított ételeket, hiszen súlyos, akár életveszélyes következményekkel is járhat ez a gyógyszer-étel kölcsönhatás. Felhívom a figyelmet, hogy nem mindegyik antidepresszáns gyógyszer ilyen, mindenképp javasolom a gyógyszerész kollégával való konzultációt ilyen esetben.
Természetesen sok más étellel és gyógyszerrel kapcsolatos mítosz kering az emberek között, amelyeket még érdemes lenne megemlíteni, de talán egy másik alkalommal. Ha bármilyen kérdésük van, vagy bizonytalanok abban, hogy az önök által szedett gyógyszerekkel milyen étel vagy étrend-kiegészítő fogyasztható, keressék fel gyógyszerészüket vagy orvosukat, hisz ez a cikk csak tájékoztató jellegű, és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.
Véralvadásgátlók, vérnyomáscsökkentők
A varfarin vagy acenokumarol példája, illetve a vérnyomáscsökkentők és az édesgyökér kölcsönhatására mindenképpen oda kell figyelni. Az elsőként említett véralvadásgátlók úgy hatnak, hogy megkötik a szervezetben a K-vitamint, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a vér megalvadjon. Ergo, nem is szabadna olyan ételeket fogyasztani, amiben sok a K-vitamin? Ez semmiképp sincs így. A lényeg ugyanaz, mint a cikk elején szereplő kávé esetében. Ugyanolyan mennyiségben kell fogyasztanunk brokkolit, káposztát, spenótot stb., mint a terápia elkezdésekor, hiszen az orvos úgy fogja beállítani a gyógyszerezésünket, hogy az megfeleljen a K-vitamin-fogyasztásnak. Ha már K betű, akkor pedig térjünk át az édesgyökérre és a belőle készült medvecukorra. Miért? Az édesgyökérben található vegyületek megnövelik a kálium (K) vesén keresztüli távozását, így egyes vérnyomáscsökkentőkkel együtt szedve komoly szívritmuszavart vagy vérnyomásingadozást idézhetnek elő.
Medveszőlőkúra
Több olyan gyógyszer is van, amelynél fontos, hogy milyen ütemben választódik ki a vizeletbe, de hadd említsem a leggyakrabban használt medveszőlő (szerbül: uva, uvin čaj) példáját. Ez a gyógynövény nagyon jó a különböző enyhe lefolyású, bakteriális eredetű felfázásoknál, de figyelembe kell vennünk azt, hogy csak úgy fejti ki hatását, ha a vizeletünk enyhén lúgos kémhatású. Medveszőlőkúra esetén tehát érdemes kerülni az édességek, magas fehérjetartalmú ételek és a C-vitamin fogyasztását, helyettük naponta egy csipet szódabikarbónával tudjuk elbillenteni vizeletünk pH-értékét a megfelelő tartományba.
