2024. március 29., péntek

Területenként eltérő a hozam

Napraforgóból és kukoricából is többet vártak a Magyarkanizsa községbeli gazdák

A nyár közepén úgy tűnt, hogy a kiadós csapadéknak hála bőven terem majd a kukorica, egyesek rekordtermést is emlegettek, ám azért hagy némi kívánnivalót maga után a hozam, az árakról nem is beszélve. A mezőgazdasági termelők évek óta azt hangoztatják, hogy nem emelkednek a felvásárlási árak, a befektetések azonban egyre nagyobbak, így az ő dolguk sem könnyű. Az egyetlen jó dolog, hogy – ahogyan az egyik termelő fogalmazott – itt saját maguk főnökei. Egy főnökük azért persze nekik is van, ott fenn, aki meghatározza az időjárást, amely leginkább befolyásolja a betakarítható mennyiséget. Völgyes határában már csak elvétve lehet látni talpon álló napraforgót, java részét learatták, a kukoricát pedig most kezdik kombájnozni, morzsolva még nem is lehet, az a későbbiekben történik majd.

Kézzel már alig-alig szednek kukoricát, a mezőgazdaságban is a felgyorsult tempót kell követni, ám a legjobb az lenne, ha ezt a felgyorsult tempót az árak tekintetében is követnék a döntéshozók. Panaszkodni azonban nem panaszkodnak, teszik a dolgukat, hiszen ehhez szokott a munkásember. A Völgyes környéki tanyavilágban megbújik egy-egy gondozott, takaros gazdaság, ahol kemény munka folyik, ilyen Bicskei Zsolték háza is, ahol a jószágállományt kisfiuk, Bálint mutatja be, apukája pedig arról számol be, hogy milyen az idei napraforgó- és kukoricatermés.

– A napraforgót a múlt héten takarítottuk be, öthektárnyi területről, repce is ugyanennyi volt, ezeket már magunk mögött tudhatjuk. Most a kukoricán van a sor. A napraforgóterméssel meg vagyok elégedve, egy cég mintaparcelláját tartottam nyolc hibriddel. Szépen termett, 19–24 mázsa holdanként. Igaz, minden agrotechnikát meg is kapott, amit igényelt, valamint az időjárás is kedvezett neki. A kukoricák szerencsésen kihúzták a hosszan tartó szárazsággal, mert nagyon kevés csapadékot kaptunk a nyáron. Az eladással kapcsolatosan elmondhatom, hogy mivel integrátori szerződésem van a Kontakt Kft.-vel, így a repcét és a napraforgót nekik adtam, a kukorica pedig marad a jószágok ellátására. A napraforgóért előleget adtak, ami jelenleg 35 dinár, a végén meg ahogy kialakul, várjuk, hogy rátesznek majd egy pár dinárt – mondta a völgyesi határban Bicskei Zsolt, aki azt is hozzátette, a felvásárlási árak alig mozdulnak szinte évek óta, a befektetések viszont egyre nagyobbak, így a gazdák vegetálnak, ám mivel őseik is ezt csinálták, ők is a megkezdett úton haladnak tovább, és adják át gazdaságukat, tudásukat gyerekeiknek.

Továbbhaladva a magyarkanizsai Gazdakör elnökének háza táján nézelődtünk, aki arról számolt be, hogy az idei termés vegyesnek látszik. Bata Erzsébet elmondta, ez a csapadékmennyiségtől, a területek karbantartásától, a vetésforgótól is függött, hiszen minden apróság kihat a terméshozamra, ami látszott a búzánál, a napraforgónál, valamint a kukoricánál is megmutatkozik.

– Nagyon fontos a vetésforgó betartása, ezt bizonyítják a mostani kukoricaszedési eredmények is, amit éppen csak elkezdtünk. A tarló után sokkal jobb a kukoricatermés, ezért kell betartani a vetésforgót, a másik fontos dolog a talajmintavétel, ugyanis nem mindegy, hogyan tápláljuk a talajt. Szintén fontos tényező a szerves trágya, amiből környékünkön sajnos egyre kevesebb van, nem kifizetődő, így nagyon megcsappant a jószágállomány. Vegyesek a hozamok, a napraforgónál elég szolid, és elég sok üres szem volt a fejekben, mert a megtermékenyítés tulajdonképpen megtörtént, eső hiányában azonban a szemek már nem tudtak megtelítődni. A kukoricánál a mi tájékunkon a korábbi fajták is közepes termést hoznak, a későbbieket éppen csak elkezdtük, mégis azt látjuk, hogy kielégítő, ellenben nem egy nagy hozamot tudunk magunk mögött. A hozamokkal többé-kevésbé meg lehetünk elégedve, a felvásárlási árral azonban nem, annál is inkább, mivel a befektetési és a megvalósított terményárak tekintetében igen nagy az eltérés – mondta Bata Erzsébet.

Az utolsó mohikánok (Jenei Klementina felvétele)

Az utolsó mohikánok (Jenei Klementina felvétele)

Az oromi felvásárló, Vajda Bernárd, a Szt. Mark Kft. tulajdonosa elmondta, az idei termés olyan szempontból elmaradt a várakozásoktól, hogy sokan rekordtermésre számítottak, vagy legalábbis nagyobb hozamra, mint tavaly. Holdanként 16–20 mázsáig mozogtak a parcellák, de természetesen el tudtunk volna képzelni 20 mázsán felüli hozamot is, a napraforgó azonban ezt nem tudta hozni. Tapasztalataink szerint kevesebb volt a vetésterület és a hozam is, viszont az érdeklődés nagyobb a napraforgó iránt, így az ára még felívelőben van. Mi jelenleg 33,5 dináros előleget fizetünk, a vége 35 és 36 dinár körül várható. Ez a tavalyinál 5-6 dinárral magasabb, amitől azt reméljük, hogy stimulálja a napraforgó vetését a vetésforgóba, újra, mert az idén kevesebbet vetettek, mint tavaly, ugyanis sokan csalódtak az árban. Idén a kukorica dominál, és valószínűleg ez a tendencia marad, mert az emberek maguk is tudják tárolni, nincsenek kiszolgáltatva a pillanatnyi áringadozásnak, be tudják górézni, és akkor morzsolják, amikor szükségük van a pénzre. A száraz új kukorica ára pillanatnyilag 15 dinár adóval együtt, azt már látni lehet, hogy ott sem lesz rekordtermés, de jó a termés, ezt bátran állíthatjuk – mondta a felvásárló.

A napraforgók már nem bólogatnak a határban, talpon álló kukoricából viszont van bőven, a kérdés csak az, meddig terjed a türelem és az erő, ami a befektetés és felvásárlás árarányát tolerálni tudja.

Nyitókép: Az utolsó mohikánok (Jenei Klementina felvétele)