2024. március 29., péntek

Világos politikai útirány kell

CRTA: Szerbiában és az egész Balkánon válságban van a demokrácia

Szerbia továbbra is stagnál, vagy éppen mind jobban lemarad az eurointegráció folyamatában, különösen amikor a választásokról, a médiaszabadságról, a korrupció elleni küzdelemről, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformjáról van szó – állapították meg a szakemberek a CRTA civil szervezet Szerbia lassú vasutai elnevezéssel, a demokrácia nemzetközi napja alkalmából megtartott keddi internetes konferenciáján. Az eurointegráció politikai kritériumaival foglalkozó vitafórum során a felszólalók kiemelték, Szerbiában a demokrácia és az európai értékek válságban vannak.

Az elmúlt időszak eseményeit vették górcső alá, így rámutattak a június 21-ei választásokra, az azt követő szabálytalanságokra, a járvány körüli döntésekre, a sajtószabadságra és a közhangulatra is.

– Kudarcot vallunk a politikai kritériumok teljesítésében, mert a választásokat bizalmatlanság és  félelem lengi körül, mindeközben eltűnik a szabad véleménynyilvánítás és a társadalmi pluralizmus. Demokratikus választások, szabad média és erős intézmények nélkül a demokrácia válságba kerül. A komor kép ellenére nekünk nem szabad feladnunk a demokráciát – emelte ki Vukosava Crnjanski, a CRTA szervezet igazgatónője. Rámutatott, szervezete mint ahogy eddig is tette, számos javaslattal áll elő, egy újabb párbeszédet kezdeményez a jövőben a választási folyamat javítása érdekében, hiszen 2022-ben már elnökválasztások várhatók. Jelenleg nem jut egyforma tér minden politikai résztvevő számára a médiában, és egyre gyakoribb a kampány során a közjavakkal való visszaélés. A CRTA felmérései szerint az újságírókkal szembeni verbális és fizikai támadás, valamint a nyomásgyakorlás nő, az igazságszolgáltatás reakciója ezekben az esetekben viszont hagy maga után kivetnivalót. A korrupció is egyre mélyebbre ereszti a gyökereit, és a jogrendszerben sem hajtották végre a szükséges változásokat. Javaslataikkal megvárják az Európai Bizottság jelentését, hiszen az várhatóan kitér majd a legutóbbi választásokra is.

Vedran Džihić a BiEPAG Balkánnal foglalkozó európai szaktanácsadói csoport tagja, valamint a bécsi nemzetközi ügyekkel foglalkozó intézet kutatója kiemelte, a régióban már évek óta leépítik a demokráciát és az európai értékeket. A reménytelenség uralja az egész régiót, ezért az alapvető kérdés abban rejlik, hogyan lehet visszatérni a demokrácia útjára. A járványhelyzetet hozta fel példaként, hiszen a rendkívüli állapot idején, amikor korlátozták az emberek mozgásszabadságát, elég volt egy tüntetés, hogy végül újragondolják a teljes kijárási tilalmat a döntést hozó szervek. Ez viszont felveti a kérdést, hogy  szükség volt-e a szigorú intézkedésekre. A hatalom következetlensége a lakosságban kétségeket kelt, így sokan a járvány létezését is kétségbe vonják. Kiemelte, hogy a szociális igazságtalanság az egyenlőtlenség elmélyítéséhez vezet, és hangsúlyozta, lehet épp ez kell, hogy az emberek belássák, változásokra van szükség. Szerinte minden ember alapvető szükséglete a szabadság és az egyenlő elbírálás iránti vágy.

A tárgyaló felek rámutattak arra, a közvélemény nem is tudja, mi történik az eurointegráció útján, hiszen a lakosságot kihagyják ezekből a folyamatokból, nem szerveznek az EU-val kapcsolatos közvitákat. Mindeközben a politika nagyon lassú a tárgyalások folyamatában. Három év szükséges egy-egy tárgyalási fejezet megvalósítási tervének kidolgozásához – mutatott rá Vladimir Međak, az EPUS Európai Mozgalom alelnöke. Ilyen tempóval Szerbia nem tud megbízható partnerként mutatkozni az EU-tagállamok előtt.

– Az EU-csatlakozás a választások idején sem volt téma, és egyáltalán nem az. Ha megemlítik, akkor csak Koszovó és Szerbia feltételek elé állítása kapcsán teszik – emelte ki Međak. Hozzátette, az országnak nincs világos útiránya, és kérdés, mikor fog rátalálni.