2022. július 1., péntek

Mekkorát szólhat a washingtoni bumm?

Szakemberek vitatják a kormány által „befektetési bummnak” minősített washingtoni szerződés jelentőségét

A hazai szaktekintélyek szerint közel sem szolgálja akkora mértékben Szerbia érdekeit a napokban megkötött washingtoni gazdasági megállapodás, mint azt a kormány állítja. A Belgrád és Pristina párbszédét szorgalmazó dokumentum számos tétele homályos, és egyelőre következtetni sem lehet arra, hogy valójában mekkora haszna származik majd az országnak az előrelátott befektetésekből – hangsúlyozzák a szakemberek.

DOLLÁRMILLIÁRDOK ÉRKEZNEK 

Mint ismeretes, a szerb küldöttség többszörösen kifejezte elégedettségét a Washingtonban aláírt megállapodással kapcsolatosan. A Belgrád és Pristina gazdasági együttműködésére vonatkozó tételek többek között előirányozzák a közös közúti és vasúti infrastruktúra kiépítését is.

Az amerikai részesedéssel megvalósuló projektumokat Zorana Mihajlović közlekedési, építésügyi és infrastrukturális miniszter „befektetési bummnak” értékelte. Kiemelte, hogy 4 milliárd dolláros összegről van szó, amelynek sorsáról az Amerikai Fejlesztési Alappal egyeztetnek. Egyik fő projekt a Niš–Merdare–Pristina autóút megépítése lesz, amelynek kivitelezését már kezdeményezték. A Ništől Pločnikig vezető 33 kilométeres szakasz megépítésére ugyanis november elejéig kiírják a közbeszerzési eljárást. A munkálatokat 40 millió euróval támogatja az Európai Unió, de további 100 milliós költségkeretet biztosítottak az Európai Befektetési Bank kölcsönein keresztül is – részletezte az új autóút megépítésére vonatkozó kezdeményezéseket Mihajlović. A miniszter kiemelte, hogy a Niš és Pristina közötti Béke autóút projektuma mellett a gazdasági megállapodás előirányozza a két város közötti vasútvonal kiépítését, valamint a Pristina–Merdare vasútvonal megvalósítását is.

MIT HOZ A KONYHÁRA AZ AMERIKAI EGYEZMÉNY?

Az amerikai befektetők érkezése Goran Radosavljević, a FEFA belgrádi egyetem tanára szerint is jelentős momentum a szerbiai gazdaság számára. Az viszont már megkérdőjelezhető, hogy az országnak mekkora haszna származhat az olyan projektekből mint a Niš–Pristina autóút megépítése – tette hozzá a professzor.

– Teljesen egyértelmű, hogy az Egyesült Államok képviselői arra fektetik majd a hangsúlyt, hogy a kivitelezést amerikai cégek vezessék. Ez a szerb vállalkozók számára hátrányt, az ország számára pedig veszteséget jelent. Ilyen szempontból tehát nem számíthatunk arra, hogy ezek a projektek jövedelmezőek lesznek – fejtette ki véleményét a professzor. Hangsúlyozta azt is, hogy a Niš és Pristina összeköttetését biztosító infrastruktúra jelenleg nem lehet prioritás Szerbia részére, amikor olyan országok felé sincsenek autóutaink, amelyekkel jó kapcsolatokat ápolunk. Máig megoldatlan ugyanis a zökkenőmentes közlekedés a boszniai Szerb Köztársaság, Montenegró és Románia felé is – mondta Radosavljević.

Másként vélekedik a projektről Goran Rodić, a Szerbiai Építőipari Kamara alelnöke, aki szerint a Niš–Pristina autóút megépítése hosszú távon jövedelmező az ország számára. Kétségtelen, hogy amerikai érdekek fűzödnek a gazdaságilag fontos útvonal megépítéséhez, ám figyelembe véve az albán tengerpartra utazó turisták számának növekedését, Szerbia is jelentős bevételhez juthat – részletezte a lehetőségeket az alalenök. Rodić azt sem látja valószínűnek, hogy az amerikaiak ragaszkodnának a közbeszerzés kiírásához, amennyiben számunkra is megfelelő feltételekkel vehetnek részt a kivitelezésben. Ebben az esetben viszont olyan feltételekért kell harcolnia a szerb vezetésnek, ami egyenrangú versenyt biztosít a hazai vállalkozóknak a külföldi jelentkezőkkel szemben. Csak így profitálhat a washingtoni megállapodásból a hazai építőipar, és mondható majd sikeresnek az állami vezetés által aláírt hármas szerződés – tért ki a megállapodást követő párbeszédek jelentőségére a kamara alelnöke.

Belgrád és Pristina közös projektjei azonban egyelőre átláthatatlanok. Jelenleg ugyanis azt sem tudni, hogy mekkora arányban részesül Szerbia a közös projektek finanszírozásából, de a járványhelyzet miatt az sem mérhető fel, hogy a munkálatok kivitelezésekor mennyire lesz pénzügyileg leterhelve az állami büdzsé – hangsúlyozták a szakemberek a Danas napilapnak. Kiemelték, hogy leghamarabb szeptember végén lehet érdemben beszélni a megállapodás sikeréről.

Szeptember 21-én érkezik ugyanis Belgrádba az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) küldöttsége. Ekkor egy irodát is nyitnak a szerb fővárosban, ahonnan a jövőben koordinálják a Fehér Házban megkötött szerződés tételeinek megvalósulását – írta Twitter-bejegyzésében AdamBoller, a társaság végrehajtó igazgatója.