Egy kétszáz éves krónika szerint miután a gombosi Záblotzsky János vak pásztor megmosdott a doroszlói forrás vizében, visszanyerte szeme világát. Hamar híre ment a környéken a csodálatos gyógyulásnak, és mindenki Szűz Mária csodatevő erejéről beszélt. Ezután egyre többen keresték fel a forrást. Eddig mintegy száz csodát tulajdonítanak a gyógyító erejű víznek. A helyi szóbeszéd szerint viszont az első doroszlói csodák már legalább száz évvel korábban megtörténtek.
A mai Doroszló környékén több mint kilenc évszázada élnek magyarok. Alig kétszáz évvel a kereszténység felvétele után már errefelé is tevékenykedtek szerzetesek. Az 1300-as években Doroszlai földesúr birtokolta a környéket, innen ered a falu neve. Igaz, az akkori Doroszló a Mosztonga-patak túloldalán volt. 1752-ben Magyarország 22 megyéjéből legalább 150 magyar és szlovák családdal (később svábok is érkeztek) újratelepítették Doroszlót – ezúttal a patak másik oldalán. Az új falu határában lévő kútról már ekkor említést tesznek a krónikák. Az Árpád-házi királyok korában Bajkút néven említik a környéket, nem is sejtvén, hogy valamikor majd szentkút lesz Bajkútból. Később, a török idők alatt is jöttek a kúthoz a hívek ügyes-bajos dolgaikkal. A török természetesen nem kímélte meg sem Doroszlót, sem a kút felett őrködő fakápolnát. De a forrást nem tudta elapasztani. A csodatévő forrás fölé több fakápolnát építettek az évszázadok folyamán. Egyik tűzvész után állítólag egy szekérre való hamut szállítottak el csak az elégett mankókból.
1825-ben már nem közvetlenül a kút fölé épül a templom, hanem egy kicsit távolabb tőle. Feltehetően ez már a harmadik kegytemplom volt, de fél évszázad után ez is leégett. Jelezvén Máriába vetett mély hitüket, a doroszlóiak 1875-ben hozzáláttak egy még kedvesebb kegytemplom építéséhez a régi romjain. Ez a doroszlói kegytemplom azóta is áll, és állni is fog. Az érsekség nagyobbat szeretett volna erre a helyre, így nem igazán támogatta az átmeneti templom (újjá)építését. Aztán belegyezett egy egytornyú templom felépítésébe, de az akkori plébános „igazit” (é: kéttornyút) szeretett volna. A századfordulóra az érsekség letett az ötödik doroszlói kegytemplom megépítéséről, amihez társult a plébános három évtizedes makacssága, ezért engedélyezte a tornyokat, így a templom kivívta méltó helyét a kegytemplomok között.
Az elmúlt pár évtizedben Doroszló-Szentkút valódi búcsújáró hellyé vált a déli végeken. XVI. Gergely pápa regnálása óta pünkösdkor és Kisboldogasszony napján búcsúra gyűlnek itt össze a környék magyar és horvát ajkú Mária-tisztelői. Egy 1835-ös pápai rendelet már elismeri Doroszlót az akkori Kalocsa-Bácsi érsekség kegyhelyének. Az érsekségből függetlenedő Szabadkai Egyházmegye megalakulásával Zvekanović Mátyás püspök idejében Doroszló-Szentkút (pontos megnevezése: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely) lett az új püspökség hivatalos kegyhelye.
A doroszlói kegyhelyet évente tizenöt-húszezer zarándok keresi fel, legtöbbjük Kisboldogasszony napja körül érkezik. A Szentkút kormányzója, ft. Verebélyi Árpád atya évek óta azon munkálkodik, hogy megfelelő épületek, szolgáltatások és kínálat álljon rendelkezésre a hívősereg fogadására és kiszolgálására az év minden napján. 15 éves plébánosi szolgálata alatt rendbe tette a hely szívét, majd elkészült a Szent János-ház, a közelmúltban pedig a kétezer főt befogadni képes, multifunkciós Európa-terem. Gőzerővel folyik a Szent Kristóf-zarándokszállás építése is. Miután az épületek elkészülnek, a hely szellemiségével összhangban tartalmakkal fogják feltölteni őket: vallási jellegű összejövetelek, táborok, konferenciák, koncertek lesznek a Doroszlói Szentkúton.
De a legfontosabb, hogy a modern kor zarándokainak igényeit is ki fogja elégíteni az épületegyüttes. Ekkor a megújult Doroszló is büszkén fel fog kerülni Európa zarándoktérképére, Mária-útjainak egyik állomása lesz. Ismét híre megy majd a tágabb környéken, és talán újabb csodálatos gyógyulások is történni fognak a mi kegyhelyünkön. De ha mégsem, mi továbbra is bízunk Mária csodatevő erejében, fohászkodunk közbenjárásáért, és születésnapja környékén imáinkba foglaljuk a tőle kapott kegyelmekért.
Mária, keresztények segítsége, könyörögj értünk!
