2024. március 29., péntek

Sikerült elkerülni a kínai–indiai háborút

A közös határnál kialakult feszültségek enyhítésében állapodott meg Kína és India a külügyminiszterek moszkvai tárgyalásán. A nyáron halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak a vitatott területen a két ország katonái között. Emiatt fennállt egy komolyabb fegyveres konfliktus kirobbanásának a veszélye is.

A határnál kialakult feszültségek enyhítésében állapodott meg Kína és India külügyminisztere Moszkvában. Vang Ji és Subramaniam Dzsaisankar először ült tárgyalóasztalhoz azóta, amióta júniusban halálos áldozatokat követelő összecsapások történtek a vitatott területen a két ország katonái között.

Közös közleményük szerint a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy egyik félnek sem érdeke a határnál fennálló szembenállás. Ennek feloldására pedig mindkét ország csapatainak kerülni kell a feszültségek további elmélyülését esetleg kiváltó lépéseket, párbeszéddel és a kölcsönös bizalom kiépítésével törekedniük kell a határterület békéjének helyreállítására.

A kínai külügyminisztérium szerint Vang a találkozón hangsúlyozta: a két ország vezetőinek ragaszkodniuk kell ahhoz az állásponthoz, hogy Kína és India nem versenytársak, hanem együttműködő partnerek. Vang mindazonáltal arra szólította fel Indiát, hogy hagyjon fel a „tűznyitással való provokációval”, és vonja vissza csapatait.

A nyár kezdete óta az elmúlt negyven év legfeszültebb helyzete alakult ki a két ország vitatott határvonalán. Június 15-én a két határőrség között súlyos összetűzés bontakozott ki, amelyben húsz indiai katona meghalt. Újdelhi szerint az incidensnek kínai halálos áldozatai is voltak, ám Peking nem adott tájékoztatást erről. A felek egymást tették felelőssé a Galván folyó magasan fekvő völgyében kitört harcokért.

Augusztus végén az indiai hadsereg ismét azzal vádolta meg Kínát, hogy katonái provokatív akciót kezdeményeztek a demarkációs övezetben. Peking ezt azzal utasította vissza, hogy kínai csapatok soha nem lépik át a két ország közötti határvonalat. A hét elején Peking és Újdelhi azzal vádolta meg egymást, hogy egy 1996-ban kötött fegyverszüneti egyezmény ellenére a másik fél csapatai figyelmeztető lövéseket adtak le a határnál.

A múlt héten a védelmi miniszterek is találkoztak egymással Moszkvában. Vej Fong-ho kínai miniszter az egyeztetésen teljes mértékben Indiát tette felelőssé a kialakult helyzetért, s aláhúzta: hadseregük az ország területét az utolsó szegletig megvédi.

Az érintett terület India északnyugati részén, a Kasmírhoz tartozó Ladakban fekszik. Ezen a vidéken a két ország határvitája India és Pakisztán függetlenné válásáig, 1947-ig nyúlik vissza. A határvitából kialakult 1962-es kínai–indiai háború óta az idén nyáron vált a legfeszültebbé a helyzet a két ország csapatai között. A kínai ellenőrzés alatt álló Akszai Csin területről Indiába átfolyó Galván völgyébe május elején kínai katonák érkeztek, válaszul India is több ezer fegyverest mozgósított. Az egyenruhások többször összeverekedtek, kővel dobálták egymást.
Peking 90 ezer négyzetkilométeres területet követel magának Ladakban, ám Újdelhi azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.

A halálos áldozatokat követelő incidens miatt India betiltott 177 kínai mobiltelefonos applikációt. Sok indiai vonult utcára, a kínai termékek bojkottját követelve. A felhívás eredményesnek bizonyult: az Indiába irányuló kínai export az év első nyolc hónapjában 22,3 százalékkal esett vissza a múlt év azonos időszakához képest.