A város központjában található Szabadegyetem számos továbbképzés, kurzus és tanfolyam színhelye, de az épület helyet biztosít kulturális eseményeknek, többek között kiállításoknak, a földszinten működik az Eurocinema mozi, és számos társadalmi szervezet központi irodája is itt található. Az épület a titói korszakban épült, munkásotthonként. Az alapkőletételre éppen hatvan évvel ezelőtt került sor. E heti tárcánkban ezt az eseményt elevenítjük fel.
Lovra Éva Szabadka urbanizmusa és építészete a második világháború után (1945–1975) című könyvéből tudható, hogy a Munkásotthon tervezésére 1958 novemberében írták ki a pályázatot. Az épületkomplexumot az 1944-ben lebombázott Vojnich-kúria és egy beépítetlen rész területén kívánták felépíteni. A telket a város anyagi juttatás nélkül adta át a Munkásotthon felépítésére. A pályázaton Dragutin Karlo De Negri terve nyert. Lovra Éva könyvében azt is olvashatjuk, hogy az akkori szűkös anyagi lehetőségek miatt a város polgárait arra kötelezték, hogy téglák vásárlásával járuljanak hozzá az építkezéshez.
Az ünnepélyes alapkőletételre 1960. szeptember 12-én került sor. Az esemény jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint a Magyar Szó szeptember 9-ei számában megjelent beharangozó:
„Hétfőn Szuboticán egyedülálló ünnepség lesz. Szvetozár Vukmánovics-Tempó a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség elnöke Szuboticára látogat, és lehelyezi az új munkásotthon alapkövét. Az ünnepélyes napot egyéves előkészület előzte meg. Szubotica járás dolgozói és munkaközösségei vállalták a feladatot, hogy munkásotthon épüljön a városban. Nem kis dolog előteremteni 430 millió dinárt e célra. A terv szerint a munkásotthon három év alatt épül fel. Az összegnek erre az évre szóló része már megvan. Az otthont a szuboticai Integrál építővállalat építi. A munkálatok már néhány hónapja tartanak. Vukmánovics elvtárs az alapkövet azon a helyen helyezi el, ahol majd kinő a hatalmas impozáns tízemeletes épületnek a központi része.”
Az alapkőletétel valóban nagy esemény volt. Az építkezés helyén nagy tömeg gyűlt össze, és számos magas rangú vendég jelent meg.
„Délután 1 órakor közel 30 000 dolgozó gyűlt össze azon a helyen ahol Vukmanovics elvtárs elhelyezte a szuboticai munkásotthon alapkövét.
Az ünnepség kezdetén Bálint Imre [a járási szakszervezeti tanács elnöke] üdvözölte Szvetozár Vukmanovics Tempót, Aser Deleont, Radovan Vlajkovicsot, Dusán Pugyat, Bora Pavlovicsot – a szövetségi, köztársasági és tartományi szakszervezetek vezetőit és az egybegyűlt dolgozókat.
Az üdvözlő szavak után ismertette azt a nagy erőfeszítést amelynek alapján meg kezdhetik az otthon építését. Egyebek között meg említette, hogy a munkásegyetem megalakulása óta 81 064 dolgozót képeztek ki. A szuboticai munkaközösségek és munkások több mint négymillió dinárral járultak hozzá az építkezéshez, továbbá több mint ezer munkaórát dolgoztak.”
Bálint Imre után a szakszervezet szövetségi elnöke szólalt fel:
„Szvetozár Vukmanovics beszédében hangsúlyozta, hogy mindenképpen híve annak, hogy ahol csak lehet, megteremtsék a lehetőségéket a munkásotthonok építésére. Meggyőződése hogy a munkásotthonok által teremtett helyzet kedvezően hat a dolgozók termelékenységére és életszínvonalára, azaz az általános társadalmi fejlődésre. A szakszervezet szerepe a társadalmi fejlődésben mindjobban kifejezésre juthat.”
Az alapkőletételre a beszédek elhangzása után került sor:
„Ezek után Vukmanovics elvtárs elhelyezte a munkásotthon alapkövét azon a helyen, ahol majd kinő az épület tízemeletes része. Az alapkőre a következő szöveg volt vésve: »A szuboticai munkásotthon alapköve, elhelyezte Szvetozár Vukmanovics-Tempo, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnöke, 1960. szeptember 12 .«”
A hatalmas épületkomplexum végül, a szűkös anyagi lehetőségek miatt, sosem készült el teljesen. Bár az épület tízemeletes központi része végül felépült, a tervezett amfiteátrumnak, amely egy mozinak is helyet adott volna, csak a betonváza készült el, és évtizedekig csúfította a város központját.
