2021. október 23., szombat

Bánát Amazonja

Új hajót kap a Császár-tó, de túl alacsony neki a víz szintje

A Nagybecskerektől 17 km-re fekvő régi Béga-meder körüli természetvédelmi rezervátumot Bánát Amazonjának is nevezik. Ferenc Ferdinánd trónörökös kedvenc vadászhelye volt. Valószínűleg innen a Császár-tó elnevezés. A külföldi utazási korlátozások miatt mostanában egyre többen keresik fel.

Az új sétahajó (Kecskés István felvétele)
Az új sétahajó (Kecskés István felvétele)

Az ötezer hektárnyi területet felölelő rezervátum jellegzetessége a vizek, a füves területek és az erdők mozaikszerű váltakozása. Az Óbéga-Császár-tó Speciális Rezervátum 1994-ben jött létre, 1996-ban a ramsari egyezmény keretében pedig besorolták a világ legjelentősebb vizes élőhelyei közé. Milivoj Putić, az Óbéga-Császár-tó Speciális Rezervátum idegenforgalmi menedzsere kiemeli, hogy itt minden megtalálható, ami a lápos/mocsaras életterekre jellemző.

– Célunk elsősorban az edukáció, az állóvizek és mocsarak jellegzetességeinek az ismertetése. Az, hogy a diákok, a főiskolások és természetesen a felnőttek is, eljöjjenek ide és meglássák azt, amiről tanultak. Azt, hogy mit fogunk itt látni, azt csak a növényekre vonatkozóan lehet előre megmondani. A madarak és az állatvilág tekintetében azonban soha sem tudni, hogy mivel találkozunk. Amikor a hajóút előtt megkérdezik tőlem az idelátogatók, hogy mit fognak látni, arra a válaszom mindig ugyanaz: mintegy húsz éve vagyok itt, de soha sem tudom előre, hogy milyen madarakkal és élőlényekkel találkozok majd. A természet nem állatkert. A természet kiszámíthatatlan és azért érdekes. Izgalmas a mi munkánk is, mert soha sem tudjuk, hogy mit fogunk látni. A nap mindegyik szakasza különböző, minden nap másmilyen. Hogy az évszakokról ne beszéljünk. Éppen ezért kell ide többször is ellátogatni, hiszen soha sem látjuk ugyanazt – mondta a menedzser.

A rezervátumban élnek vidrák, van vadmacska, rétisas, jégmadár, vaddisznó. Tekintettel arra, hogy a több mint százéves Écska halastavai szomszédságában helyezkedik el, amelyek 1700 hektárt ölelnek fel és ez Európa legnagyobb édesvízi halastava – a rezervátum elsősorban vízimadarak pihenője és élőhelye. Itt fészkel az Európában élő mind a tíz gémfajta. Ez a madár a rezervátum szimbóluma. A Béga holtága három tavat köt össze: a Tiganjicát, a Perlaszi-tavat és a Császár-tavat, amelyről kapta a nevét a rezervátum. Ez a három tó és a Béga holtága összességében 4726 hektáron fekszik.

Mintha Amazóniában lennénk (Kecskés István felvétele)
Mintha Amazóniában lennénk (Kecskés István felvétele)

– A rezervátum fontos hely a vándormadarak Észak-Európa és Afrika közötti migrációs útján. Őszre is nagyszámú vándormadarat várunk, amelyek dél irányában tartanak, itt megpihennek, majd folytatják vándorlásukat. Tavasszal pedig visszafelé jövet úgyszintén itt pihennek meg. A vándorlás időszakában a madárfajoknak a száma 250-ről 380-ra emelkedik. Egyszóval ez egy rendkívül érdekes terület, különösen azok számára, akik a madarak tanulmányozásával foglalkoznak – ecsetelte a szakember.

A Császár-tavon a hétvége a turizmusé, hétköznapokon pedig a rezervátum fenntartását célzó feladatokat végzik. A látogatók csak a hármas és a kettes fokozatú védelmi zónába mehetnek be. A három tó pedig az első védelmi zónába tartozik, ahol tilos az ember jelenléte és bármilyen tevékenysége.

– Nem az a célunk, hogy százezer ember jöjjön el ide. A turizmus számunkra másodlagos tevékenység. A rezervátum gondviselőjének az alapvető feladata a természet megőrzése és tanulmányozása. Vagyis, turizmussal foglalkozunk, de úgy, hogy minél kisebb mértékben veszélyeztessük az itt található növény- és állatvilágot. Mert, amint itt vagyunk, mi már egy kicsit veszélyeztetjük – magyarázta beszélgetőtársunk.

Az érdeklődés a látogatók részéről azonban egyre nagyobb. Különösen a fővárosból érkeztek sokan. Hogyha ezen a nyáron az egy helyett öt sétahajó állt volna a Császár-tóra kiránduló vendégek rendelkezésre, akkor sem lett volna elég. Ezért egy új 50–70 férőhelyes sétahajó építése van folyamatban. Ugyanis az eddigi, nádfedeles, fából készült, régi hajó nem felel meg a folyami hajózás követelményeinek. A tervek szerint októberig elkészül a hajó, de nem biztos, hogy még az idén kipróbálják. Jelenleg ugyanis a kisebb csónakkal is alig lehet utat törni a sás- és nádrengetegben.

– Ahhoz, hogy kihajózhassunk, rendbe kell tenni a Béga holtágát, amely elalgásodott, eliszaposodott. A víz alig 30-40 cm-es, az iszap vastagsága viszont eléri a három métert. A medret benőtték a növénytársulások. Egyre több sás és nád van, a vízmennyiség közben csökkent. Tehát el kell végezni az iszaptalanítást, természetesen a Természetvédelmi Intézet jóváhagyásával. Ehhez viszont komoly anyagi háttér szükséges. Remélem, hogy ezt az ősz folyamán lebonyolítják, hogy a sétahajó egyáltalán útra indulhasson. Ha ezt elvégezzük, akkor jó esetben az idény végén, valamikor októberben, elindulhat első útjára az új hajónk. Ha ez nem történik meg, akkor majd jövőre – mesélte Milivoj Putić.

Miközben a vándormadarak hadait várják, a rezervátum gondozói egy kicsit félnek is az ősztől. Mert Bánátban – a néha emberéletet is követelő tűzesetek ellenére is – nehéz leszoktatni az embereket a tarló- és gazégetésről. Gondatlanság miatt 2018-ban a lángnyelvek kiterjedtek a rezervátum területére is. Megsemmisült a gémtelepek egy része, leégett a madárkémlelő. Szerencsére a tűz az állat- és madárállományban nem tett kárt és a növényzet is gyorsan újjáéledt.