Kishegyesen, a Kátai vendégházban tartotta ünnepi rendezvényét, a 70 éves dr. Silling István néprajzkutató köszöntését a Kiss Lajos Néprajzi Társaság a hétvégén. A társaság egy Sillingnek szentelt kötetet jelentetett meg, amelynek bemutatóját most tartották meg. Az eseményen többek között jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület elnöke, valamint számos értelmiségi és közéleti szereplő. Dr. Szőke Anna, a néprajzi társaság elnöke arról számolt be a médiának, hogy Silling számos maradandó értéket tárt fel.
Szőke Anna bemutatja a Silling István tiszteletére kiadott könyvet (Lakatos János felvétele)
– Silling tanár úr azon belül, hogy nyelvjáráskutató, nagy nyelvész is. Önszorgalomból lett néprajzos és felfigyelt a vallási vonatkozású eseményekre, dolgokra.
Ami a szakrális emlékeket illeti, az egyik legnagyobb kutatónk lett itt Vajdaságban. Nemcsak a bácskertesi( kupuszinai) emlékeket kutatta fel, hanem feltérképezte az egész Délvidéket, (hol vannak kápolnáink, temetőink stb.). Olyan mozzanatokat örökített át az utókornak, amik örök érvényűek maradnak. Egy olyan fenomenális emberről van szó, aki mindig érezte, hogy mit kell megírni. Mindemellett nagyon segítőkész is – mondta el Szőke, majd arról is szólt, hogy a köszöntésen bemutatott tanulmánykötetet meglepetésnek szánták a tanár úrnak. A kiadványban mintegy 20 szerző tanulmánya szerepel, akik felkérésre dolgoztak. A gazdagon illusztrált kötet elsősorban Silling tevékenységével, a vallási néprajzzal foglalkozik. A köszöntés során a néprajzi társaság egy Szalai Attila karikatúrával is megajándékozta az ünnepeltet.
Silling Istvánnak saját elmondása szerint a kenyérkereső foglalkozása magyar tanár, bácskertesiként azonban sokat foglalkozhatott a néprajzzal és a nyelvjárásokkal is.
– Kupuszina kincsesbánya volt, csak éppen fel kellett fedezni ami érték volt ott. Elkezdtem a gyűjtést, a nyelvjárásit és a néprajzit is, és publikáltam a folyóiratokban. Amikor a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaságnak megalakult a néprajzi szekciója, én is tagja lettem, és azóta meghatározó a néprajz az életemben. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság megalakulása óta maga köré gyűjti a néprajzzal behatóbban foglalkozó személyeket. Én is ide csatlakoztam, később lányom, Silling Léda is. A társaság nagyon lényeges dolgokat kutat és publikál, ami a vajdasági magyar néprajzot illeti. A társaság a kezdetektől fogva szervez konferenciákat, pl. 10 népi vallásosság konferenciát tartottak – nyilatkozott Silling.
A néprajzkutató a népi archaikus imádságok gyűjtője, valamint a szent kultusz a Vajdaságban a másik fő témaköre. Silling elmondta, hogy elsősorban a katolikusokkal foglalkozik, de mivel egy soknemzetiségű közegben él, ezért más népekkel és vallásokkal is foglalkozott.
– Érdemes a kapcsolatokat, a kölcsönhatásokat is vizsgálni, hogy ez hogyan jelenik meg egy-egy felekezetnél, vagy egy-egy településen. Ez az, ami engem érdekel, illetve a nyelvjárásokból minden vajdasági magyar nyelvjárás. Egy ilyen publikációm a Vajdasági magyar nyelvjárási olvasókönyv, valamint a Nyugat-bácskai magyar nyelvatlasz. Ez utóbbi kiadványban azt vizsgáltam meg, hogy milyen nyelvjárás él még a Duna-mentén, mert mi már valóban csak szórvány vagyunk – mondta el Silling, majd hozzáfűzte, hogy most már jobbára szülőfalujának néprajzi feltárásán dolgozik.
