2024. március 28., csütörtök

„Hát ti kinek tartotok engem?”

„Abban az időben: – Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: »Kinek tartják az emberek az Emberfiát?« Ezt válaszolták: »Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.« Ő tovább kérdezte őket: »Hát ti, kinek tartotok engem?« Simon Péter válaszolt: »Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.« Erre Jézus azt mondta neki: »Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is«
Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.” (Mt 16, 13–20)

Krisztusban Kedves testvéreim!
A mai evangélium hallatán elgondolkodhatunk azon, hogy milyen a mi hitünk a hétköznapjainkban. Milyen a mi hitvallásunk, tanúságtételünk a mindennapi életünkben? Van-e olyan, mint Péteré, akinek a mai evangéliumban egy mély hitvallása tárul elénk. Az evangélium elején Jézus felteszi a kérdést tanítványainak, hogy kinek tartják Őt az emberek. Ebben a kérdésben Emberfiának nevezi magát. Aminek két jelentése van. Az első jelentése egy próféciából ered, ami a Dániel könyvében található meg, ahol az Emberfia az égből jön és az Ős öreg elé állva megkap minden hatalmat, dicsőséget, és királyi uralmat, hogy minden nemzet neki hódoljon. Hatalma örökké tartó hatalom, királyi uralma örökké tartó uralom. Az Emberfia kifejezés Messiási titulust jelentett. Jézus ezt a próféciát magára vonatkoztatta, hogy ezzel is hirdesse Messiási mivoltát. A másik jelentése az Emberfiának az, hogy Jézus valóságos ember is. Tehát egybevéve az Emberfia kifejezés arra utal, hogy Jézus a Messiás és hogy Ő valóságos ember is. Ha tovább haladunk megvizsgálva a Jézus által feltett kérdéseket, és a tanítványok által adott válaszokat, érdekes felfedezést tehetünk. Feltehetjük a kérdést, hogy Jézusnak szüksége volt-e arra, hogy kinek tartják Őt az emberek. A kérdést nem azért teszi fel, mert szüksége lenne visszajelzésekre az emberektől, hogy kinek tartják Őt, hanem azért, mert éppen minekünk van szükségünk arra, hogy ezen elgondolkodjunk: ki Ő valójában számunkra. Jézus pontosan tudta, hogy kicsoda önmaga valójában, és honnan jött és, hogy hová megy. Az első kérdésben a világgal találkozhatunk, azokkal, akik távol vannak Jézustól, és hogy ők kinek tartják Jézust. A tanítványok válasza a következő: Keresztelő János, Illés, Jeremiás, egy a próféták közül. Ez a válasz közel van az igazsághoz, de nem az igazi. Találgatások megközelítések. A mai világban is születnek különböző teóriák, hogy ki volt valójában Jézus. Egyes tudományos magyarázatok, teljesen kizárják a hitet ennek a kérdésnek a megválaszolásában. Vannak olyan tudósok, akik csak a történeti Jézust ismerik el, a csodákat, amiket tett azt már nem. Nagy tanító és vezető volt, forradalmár, de hogy az Isten Fia az már valahogy nem fér bele az elképzeléseikbe. Jézus ma a világ számára nagyon távolinak tűnik, és nagyon idegen, és sajnos, ha megnézzük a nyugati kereszténységet, akkor valahogy ez a Jézustól való elidegenedés itt is nagyon jelen van. Nincs élő kapcsolat az Istennel. Ha nem így lenne, akkor a tolerancia nevében egyes nyugati országokban némely keresztény szervezetek, akik menekülteket fogadtak be, nem vették volna le az intézmények faláról a kereszteket. Mert sérti a másik vallást a kereszt jelenléte. Ezért nagyon aktuális Jézusnak a második kérdése, amelyet személyesen nemcsak a tanítványoknak, hanem ma is minden keresztény embernek feltesz: És ti kinek tartotok engem? Kicsoda számodra Jézus? Újra és újra fel lehet tenni magunknak a kérdést. Ő a te Megváltód vagy irgalmatlan ítélő bíród? Ő a te barátod vagy ellenséged? Ő a te szabadítód, vagy aki egy könyörtelen nehéz igába hajt? Ő a te Urad, vagy egy hatalmaskodó zsarnok? Érdemes elgondolkodni ezeken az ellentétpárokon, és letisztázni magunkban ezeket a kérdéseket. Mert a válasz Jézus kérdésére, hogy kicsoda is Ő számunkra valójában, ott van bennünk, úgy ahogy Péter apostolban is ott volt, amit az Atya nyilatkoztatott ki neki, amit mi is csak a Szentlélek erejével tudunk kimondani minden bűnösségünk ellenére, hogy Jézus Te vagy az Élő Isten Fia. Ez a megvallás számunkra is adott és jelen van. Hogy ez a megvallás megtörténjen, bennünk szükség van arra, hogy ott legyen erre a vágy és az alázat. Ebben a megvallásban kapjuk meg mi is hivatásunkat, küldetésünket. A megvallás küldetéssel, feladattal jár. Úgy ahogy Péter apostolra bízta Jézus a mennyek országának kulcsait, úgy mi ránk is feladatot bíz. Ránk bízza családjainkat, gyermekeinket. Nekünk is kulcsot ad a kezünkbe, minket is sziklává tesz családjainkban, munkahelyünkön, ott ahol éppen vagyunk. De éppen ehhez az szükséges, hogy megvalljuk Őt, hogy befogadjuk Őt. Jézus megvallásával, hogy Ő az Isten Fia, erősödik bennünk a hit, és a válságok legyőzéséhez pont erre van szükségünk, pont erre a bennünk mélyen gyökerező megvallásra.

Ámen.
(A szerző a szabadkai Székesegyház káplánja.)