Szabadka hamarosan három új köztéri szoborral gazdagodik. Bíró Károly egykori polgármesternek, I. Petar Karađorđević szerb királynak és Ivan Antunović katolikus püspöknek állítanak szobrot. Sorozatunkban városunk meglévő köztéri szobrait mutatjuk be.
A szabadkai Közegészségügyi Intézet előtt egy szoborpark található. Itt az orvostudomány számos nemzetközi, hazai és szabadkai nagy alakjának emlékművét találjuk. A park hosszú évtizedek alatt telt meg mellszobrokkal.
Orvosok mellszobrai a Közegészségügyi Intézet előtt (Fotó: Gergely Árpád)
A szoborparkba először Louis Pasteur (1822–1895), a nagy francia tudós és Miloš Jovanović Batut (1847–1940), a belgrádi orvostudományi kar megalapítója és első dékánja mellszobra került. Oto Logo két alkotását 1965. október 10-én, a város felszabadulása alkalmából rendezett ünnepségek keretében leleplezték le. 1966-ban, szintén a felszabadulás napi ünnepségek keretében, Robert Kochnak (1845–1910), a nagy német bakteriológusnak és dr. Andrija Štamparnak (1888–1958), a zágrábi népegészségügyi főiskola, az ápolónőképző főiskola és kétszázötven egészségvédelmi intézet alapítójának a mellszobrát helyezték el.
1967. szeptember 24-én a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetsége kultúrattaséjának, a magyar egészségügyi minisztérium képviselőinek, valamint számos eminens külföldi és hazai vendég jelenlétében leplezték le Semmelweis Ignác (1818–1865) és Fodor József (1843–1901) mellszobrát. A szoboravatón dr. Alföldi Zoltán, a budapesti Orvostudományi Egyetem bakteriológiai tanszékének vezetője beszélt Semmelweis Ignác, az anyák megmentőjének és a gyermekágyi láz felfedezőjének munkásságáról és érdemeiről. Fodor Józsefnek, az immunológia és az első magyarországi egészségügyi intézetek, valamint az első egészségügyi folyóirat alapítójának életútját Fodor Ferenc docens ismertette. A két szobor, amelyet az egészségügyi minisztérium küldött ajándékba, Stöcker Károly és Győri Dezső budapesti szobrászművészek alkotása.
Az elkövetkező évtizedekben a parkban helyet kapott még Max V. Pettenkofer (1818–1901), a kísérleti egészségtan megalapítójának, Fracastoro Girolamo (1478–1559), a tudományos járványtan megalapítójának, Shibasaburo Kitasato (1856–1931), a pestis kórokozója egyik felfedezőjének, Ivan Petrovics Pavlov (1849–1936), a klasszikus kondicionálás felfedezőjének, Ilja Iljics Mecsnyikov (1845–1916), az immunológia egyik megalapítójának, Günther József (1872–1915), a szabadkai közkórház orvosának, továbbá Hirszfeld Ludwik (1884–1954), Jenner Edward (1749–1823), Sima Milošević (1896–1943), Vince Zomborčević (1810–1900), Adolf Singer (1897–1941), Paul Erlich (1854–1915), Emil. V. Behring (1854–1917), Grassi Giovanni Battista (1854–1925) és Anthun Licht (1914–1981) mellszobra is.
A szoborparkot 1991-ben és 1992-ben átrendezték. Szökőkutat alakítottak ki az intézet bejárata előtt. A mellszobrok új műkő talapzatokat kaptak. A szökőkút azóta már nem működik. Több mellszobor, közöttük Andrija Štamparé és Adolf Singeré eltűnt, illetve számos táblafelirat is hiányzik a talapzatokról.
