2024. április 20., szombat

Szerbia bízik európai partnereiben

Belgrád és Pristina képviselete Brüsszelben folytatja az egyeztetéseket
Aleksandar Vučić Miroslav Lajčák és Matthew Palmer társaságában (Fotó: instagram)

Aleksandar Vučić Miroslav Lajčák és Matthew Palmer társaságában (Fotó: instagram)

Az Aleksandar Vučić államfő vezette küldöttség kétnapos hivatalos látogatásra utazott tegnap Brüsszelbe, ahol az EU és az Amerikai Egyesült Államok képviselőivel találkozik. Miután Washingtonban Szerbia és Koszovó vezető politikusai a felek gazdasági viszonyának normalizálására vonatkozó megállapodást írtak alá, a tárgyalások Brüsszelben folytatódnak. A hétvégén szakértői, ma viszont a legmagasabb szinten folytatják a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet. Korábbi bejelentések szerint a párbeszéd várhatóan a nem többségi közösségek helyzetét, a kölcsönös követelések megvitatását és vagyon kérdését érintik. Vučić tegnap bejelentette, három kulcsfontosságú kérdést vitatnak meg, mégpedig az eltűnt személyek, a lakhelyüket elhagyni kényszerült személyek ügyében, illetve a gazdasági kérdésekben folytatnak majd tárgyalásokat.

A szerb elnök vasárnap reggel megbeszélésen vett részt Miroslav Lajčákkal, az Európai Unió különmegbízottjával, és Matthew Palmerrel, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottjával is. Vučić hivatalos közösségi oldalán tett bejegyzésében kiemelte, tartalmas megbeszélést folytattak tegnap, a mai találkozó témáit vitatták meg. Rámutatott, az eltűnt személyek és a lakhelyüket elhagyni kényszerült személyek kérdése mellett megvizsgálják hogyan tudják a Washigtonban aláírt megállapodást úgy alkalmazni, hogy a felek ne tekintsenek többé egymásra ellenfélként, hogy a megállapodásban foglaltak mindkét oldal, a szerb és az albán lakosság érdekeit szolgálja. Kiemelte, az EU a Belgrád–Pristina párbeszéd politikai kérdéseinek rendezésére fekteti a hangsúlyt, és miután Szerbia az eurointegráció útján kíván maradni, bízik európai partnereiben.

Aleksandar Vučić a találkozót megelőzően úgy fogalmazott, fontos tárgyalások elé néznek Brüsszelben, a szerb delegáció nagy reményeket fűz a párbeszéd következő fejezetéhez, ugyanis a Belgrád és Pristina gazdasági viszonyának normalizálására vonatkozó megállapodás Szerbia számára számos lehetőséget nyújt. Mint mondta, a Washingtonban aláírt megállapodás mindkét fél számára lehetőségeket teremt, ugyanakkor biztosítja a régió fejlődését, valamint hozzájárul a béke megőrzéséhez a Balkánon. A mini-Schengenhez való csatlakozás pedig, ami szintén a megállapodás részét képezi, a szabad áruforgalom miatt fontos.

A washingtoni megállapodás érdekessége, hogy a dokumentum aláírása nem Szerbia és Koszovó között történt meg, hanem Szerbia és Koszovó is az Amerikai Egyesült Államokkal állapodott meg a Belgrád és Pristina közötti gazdasági viszonyok normalizálásáról.

Richard Grenell, az amerikai elnök különmegbízottja a saját közösségi oldalán megjelentetett bejegyzésében kiemelte, ezzel a megállapodással a tárgyalófelek hatalmas lépést tettek a történelmi viszály rendezése felé. Rámutatott, a megállapodás része, hogy közúti és vasúti infrastruktúra épül Belgrád és Pristina között, illetve egy közös hatástanulmányt készítenek majd a Belgrád–Pristina vasút folytatásáról az Adriai-tengeri kikötőig.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét fél együttműködik az amerikai monetáris szervezetekkel, amelyekkel különböző kétoldali projektek pénzügyi hátterét tudják megteremteni, valamint a kis- és középvállalkozások pénzbeli támogatásához járulnak hozzá.

A Pink Televíziónak adott nyilatkozatában az államfő arra is rámutatott, hogy megnövekszik majd Szerbia hitelmegítélése azzal, hogy az amerikai fejlesztési alap a Balkánon csak Szerbiában nyit kirendeltséget. Ez ugyanis újabb beruházásokhoz vezet, illetve a szerb gazdaság fejlődéséhez.

Grenell nyilatkozata szerint Belgrád és Pristina abban is megállapodott, hogy egy új adminisztratív határátkelőt nyissanak meg Merdarenál, hogy kölcsönösen elismerjék egymás okleveleit, illetve mindketten csatlakoznak ahhoz a mini-Schengenhez, amelynek ötletét 2019-ben Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia fogalmazta meg.

A belgrádi média írása szerint a felek abban is megállapodtak, hogy együttműködnek az amerikai intézményekkel a Gazivode-tó felosztásának ügyében, illetve megosztják az erőforrásokat.

A megállapodás kitér a szabad vallásgyakorlásra is, az egyházi vagyon védelmére, illetve törekedni fognak az eltűnt személyek földi maradványainak felkutatására.

Koszovó egy évre elhalasztja tagfelvételi kérvényezését a nemzetközi szervezetekbe. Szerbia pedig szintén egy évre felfüggeszti Koszovó elismerésének visszavonására vonatkozó tevékenységét.

Elégedetlenek ugyanakkor a koszovói politikusok az aláírt megállapodással. Károsnak tartják, hiszen szavaik szerint a mini-Schengen csak Szerbia számára fontos, a Gazivoda-tó kapcsán pedig teljes diplomáciai sikertelenségről beszélnek. A hatalmi koalíció is majdnem felbomlott a Gazivoda-tó miatt. Koszovó szuverenitását és területi integritását féltik. Avdullah Hoti, Koszovó kormányfője a koszovói médiának adott nyilatkozatában kiemelte, ezek a megállapodások nem sértik Koszovó területi integritását, sem szuverenitását, ezért maga az USA szavatol. Kihangsúlyozta, ez volt az első lépés afelé, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerjék egymás függetlenségét. Ez ugyanis a delegáció végső célja.