A mai világ medicinájában minden egészségügyi szakember próbál holisztikusan hozzáállni a munkájához, hiszen idővel rájöttünk arra: a pácienst teljes egészében kell vizsgálnunk, nem felejtve el azt, hogy ha egy adott probléma másból is eredeztethető, vagy pont fordítva, az adott betegség megszüntetésével talán gyógyíthatunk más kórképeket is, akkor időt, energiát és pénzt spórolhatunk meg. Ez a szemlélet nemcsak az orvostudományban, hanem a kozmetológiában is egyre elterjedtebbé kezd válni, élén a prevencióval, hiszen sokkal könnyebb megelőzni a „bajt”, mint kezelni vagy gyógyítani. Az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak az úgynevezett táplálkozási kozmetikumok, más néven nutrikozmetikumok.
Ezúttal a táplálék (nutriens) és a kozmetikumok közötti átmenettel foglalkozom, annak érdekében, hogy minél tudatosabban válasszunk ezek közül a termékek közül, és felhívjam a figyelmet egy-egy tévhitre vagy fontos tudnivalóra is.
A nutrikozmetikum, tágabb értelemben, minden olyan étel- vagy táplálékösszetevő, ami hozzájárulhat a bőr, a haj és a köröm megfelelő működéséhez, ezzel esztétikai hatást is kiváltva. Szűkebb értelemben, sajnos, a mai kor agrárhelyzete miatt, ha az ember táplálkozási kozmetikumra gondol, akkor csakis a táplálékkiegészítők juthatnak az eszébe, hiszen a mai világ zöldségeiben, gyümölcseiben a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége jóval kisebb, minthogy hatáskiváltást várjunk tőlük. Annak ellenére, hogy az előző mondat valóban tényeken alapul, mindenkit csak bátorítani próbálnék a helyes és változatos táplálkozásra, csak olyan paralelre szerettem volna felhívni a figyelmet, mint a spenót és a folátok kapcsolata, egyszerűen képtelenség egy várandós nőnek napi 10-12 tányér spenótot megennie a magzatvédő vitaminok szedése helyett.
Három fő kategóriába sorolhatók a nutrikozmetikumok. Legalábbis én ezt a felosztást kedvelem a legjobban. Vannak olyan hatóanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, amelyek a szervezet antioxidáns-státusát tudják a megfelelő helyzetbe hozni, ezzel két hatást is elérve: egyrészt megvédenek minket a nap káros sugárzásaitól, így csökkentve a leégés kockázatát, másrészt semlegesítve a szervezetben termelődő szabadgyököket, megelőzhetik a bőröregedés látható jeleinek kialakulását.
A nap és az általa kibocsátott UV-sugarak a bőrünk egyik legnagyobb ellenségei. Életmódunk és a napfény ellen bevetett módszereink nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mikor jelennek meg azok a bizonyos első ráncok. Rendszeresen használt, magas faktorszámú készítményeket a bőrünkre kenve tehetünk a legtöbbet a bőr öregedése ellen. Ám ugyanilyen jó prevenciós hatást érhetünk el, ha a szervezetünket feltöltjük olyan anyagokkal, amik semlegesítik a szabadgyököket. A szabadgyökök az ember fiziológiás működése során természetesen létrejött, vagy az UV-sugarak által indukált, nagyon reakcióképes vegyületek. Egy-egy ilyen részecske, ahogy megszületik, abban a pillanatban be is csapódhat egy mellette lévő molekulába, ami ha egy DNS vagy fehérjeszál, akkor meg is növeli az öregedés vagy más mutációs folyamatok esélyét a szervezetünkben. Az antioxidánsok, nevükből kifolyólag, semlegesítik ezeket az oxidációs folyamatokat, és kvázi, mint ahogy a „kamikaze” katonák, feláldozva magukat, megsemmisítik az előbb említett káros részecskéket.
Mely anyagok tehát azok, amelyek nagy antioxidáns potenciával rendelkeznek a nutrikozmetikumok világában? A vitaminok közül a C- és E-vitamint emelném ki legjobban, melyeket mindenképp relatív nagy dózisban és együtt ajánlom szedni, hiszen önmagukban is remek hatóanyagok, de együtt használva őket regenerálják egymást, így többszörös védelmet adva a szervezetünknek. A karotenoidok az A-vitamin előfutárjai, és szintúgy nagyon fontosak lehetnek számunkra. Ezeket a molekulákat narancssárga zöldségekben és gyümölcsökben találhatjuk meg. Ha már a zöldségeknél tartunk, nem szabad elfeledkeznünk a brokkoliban vagy spenótban található luteinről, zeaksantinról vagy a paradicsomban nagy mennyiségben előforduló likopénről sem. Mindegyik nagyon fontos az öregedés és a napkárosítás ellen felvett harcban, és nemcsak a bőrünk, hanem a szemünk egészségének fenntartásában is, mely szervünk szintúgy nap mint nap ki van téve az UV-sugarak káros hatásainak. Ugyanilyen bioaktív molekula még a zöld teában megtalálható polifenolok egyike, az EGCG, a vörös gyümölcsökben fellelhető proantociánok, a szőlőben megbúvó resveratrol, és nem utolsósorban az olajos tengeri halak legfőbb egészségmegőrző hatásáért felelős omega–3 zsírsavak is.
Szervezetünk természetesen egy nagyon nagy precizitással összeállított rendszer, nem szabad azt feltételeznünk, hogy nincs meg a maga antioxidáns védelme. A szöveteinkben főleg a különböző enzimek azok, amelyek elkapják és magukba zárják, vagy megsemmisítik a szabadgyököket. Az enzimek aminosavakból álló fehérjemolekulák, melyek nagy többsége egy vagy több iont rejt magában. Ezek az ionok azok a bizonyos ásványi anyagok, amelyek a mikronutriensek családjába tartoznak. A szervezetnek tehát nem önmagában a cinkre, szelénre, rézre, mangánra, magnéziumra vagy szilíciumra van szüksége, hanem pont ezeknek a szuperhasznos enzimeknek a működése érdekében kell jelen lenniük a sejtjeinkben. Más ásványi anyagok például szerves részei a hajnak vagy körömnek, melyek hiánya szintúgy esztétikai következményekkel járhat, ha nem figyelünk oda különböző, a testünk által adott jelekre.
A harmadik nutrikozmetikai családba tartozó készítmények a kollagén és/vagy hialuronsav tartalmú készítmények. Nagy divatja van most ezen molekulák pótlásának. De vajon tényleg szükségünk van ezekre a táplálékkiegészítőkre? Valóban hatnak a bőrünk szerkezetére? A válasz természetesen nem olyan egyszerű. Azt már az elején leszögezném, hogy orálisan hialuronsavat pótolni nem érdemes, inkább pénzkidobás. Egyszerűen nem képes elegendő mennyiségű felszívódni a béltraktuson keresztül, bármilyen koncentrációról legyen is szó. Ellenben a kollagén, ha megfelelő molekulaformában és mennyiségben van jelen az emésztőszervrendszerünkben, bizony nagyon jól tud hasznosulni, és hozzájárulni a bőrünk hidratáltságához és teltségéhez. Oda kell figyelnünk, hogy hidrolizált kollagéneket vigyünk be, és lehetőleg nagy mennyiségben, legalább 10-15 grammot. Ezeknek a készítményeknek a szedését nemcsak a bőrünk, de az ízületeink is meg fogják hálálni, hiszen a két csont közötti „kenőanyag” szerves része a kollagén. Apropó csontok, ha valaki mégis táplálékkal szeretné pótolni a kollagénrostokat a szervezetében, erre a legjobb megoldás a kocsonya, illetve a csontleves, amit órákig főztünk, ezáltal kioldva a csontokból és az állati bőrből ezeket a molekulaláncokat. A hosszú főzési idővel elérhetjük a kollagénláncok részleges szétesését is, amely folyamat kisebb-nagyobb mértékben megegyezhet a gyári hidrolizálási folyamatokkal.
Nagyvonalakban ezek lennének azok a hatóanyagok, amelyekkel belsőleg is támogathatjuk szépségünket, és amelyek hatást fejthetnek ki szervezetünkre. A piacon sok olyan formula is megtalálható, melyeknek a minősége nem megfelelő, ezért minden egyes ilyen termék választásakor javaslom a gyógyszerésszel való konzultációt, hogy ezeknek a termékeknek a fogyasztása ne csak pénzkidobás, hanem a szépségápolás is legyen.
