2024. március 29., péntek
KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

Az éhínség a betegségnél is több áldozatot szedhet

Az UNESCO főigazgatója már globális méretű oktatásügyi vészhelyzetről beszél

Az év végén naponta már 12 ezer ember halhat meg a világon az új típusú koronavírus okozta éhínség következtében, potenciálisan többen, mint ahányan a betegségben. Az ENSZ szerint a koronavírus-világjárvány tönkreteszi az ellátási láncokat, s ez példa nélküli élelmiszerválsággal fenyeget.

A korábban feltételezettnél 132 millióval többen éhezhetnek a világon 2020-ban. Az ENSZ szerint jórészt azért, mert az új típusú koronavírus-járvány tönkreteszi az ellátási láncokat, aminek példa nélküli élelmiszerválság lehet a vége. A világszervezet úgy számol, hogy az év végén a járvány okozta éhínség 12 ezer ember életét követelheti naponta, potenciálisan többet, mint ahányan a betegségben hunynak el.

Az ENSZ attól tart, hogy a legrosszabb esetben az idén a bolygó lakosságának egytizede nem jut elegendő vagy megfelelő élelmiszerhez. Az ebbe a csoportba kerülő emberek nemcsak éheznek majd, hanem sokan lesznek közöttük olyanok is, akik a tápanyag-ellátási zavarok miatt elhíznak.

A járvány hosszú távon is tönkreteszi az élelmiszerellátást. A világszervezet legjobb forgatókönyve szerint egy évtized múlva, vagyis 2030-ban 909 millióan éheznek majd a Földön. A koronavírus-járvány előtti becslésében az ENSZ még „csak” 841 millió éhezővel számolt.

A járvány máris zavart okoz az élelmiszer-ellátási rendszerben a világ több térségében; olyan országokban is, amelyekben az élelmiszer-ellátás általában stabilnak mondható. Sokan elveszítik a munkájukat és a vásárlóerejüket, a hatósági korlátozások ugyanakkor az ellátási láncokat is tönkreteszik: a termelők sokszor nem tudják eladni, de még csak megfelelő helyre sem eljuttatni a megtermelt élelmiszert.

Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy sokfelé bizonytalanság uralkodik az iskolák újranyitásával kapcsolatban a koronavírus-járvány miatt. A világ 1,5 milliárd diákja közül mintegy 900 milliónak kezdődne meg az iskolai oktatás októberig. Az UNESCO szerint azonban csak 561 millió diák tud visszatérni az osztálytermekbe. Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója máris globális oktatásügyi vészhelyzetről beszél.

Az ENSZ egy másik szakosított szervezete a héten azért kongatta meg a vészharangot, mert szerinte a járvány több millió menekült gyermek jövőjét fenyegeti. A világszervezet Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) legutóbbi jelentése hangsúlyozta: miközben a pandémia előtt a menekült gyerekek kétszer gyakrabban nem jártak iskolába, mint hasonló korú társaik, ez a tendencia tovább romolhat. Sokan képtelenek lesznek folytatni tanulmányaikat az iskolák bezárása, a tanulmányi kiadások fedezésének képtelensége, illetve a megfelelő technológiákhoz való hozzáférés hiánya miatt. Mások dolgozni kényszerülhetnek, hogy támogassák nélkülöző családjukat.

A menekültgyermekek több mint felének otthont adó 12 országból származó 2019-es adatok szerint a kiskorúak 77 százaléka járt általános iskolába, középiskolába pedig csupán 31 százalékuk iratkozott be. A felsőoktatásban a megfelelő korosztály mindössze három százaléka van jelen a menekültek körében. Bár ezek az arányok messze a globális átlag alatt vannak, a statisztikák javultak: 2019-ben két százalékkal több menekült fiatal iratkozott be középiskolába, mint korábban, ami több tízezer új tanulót jelent.

A koronavírus-járvány miatt azonban semmivé válhatnak az eddigi eredmények. A helyzet különösen a menekült lányok esetében ijesztő.

A konfliktusövezetekben élő menekült gyerekek oktatását a járvány mellett az iskolák elleni támadások is nehezítik. Az afrikai Száhel-övezetben az erőszak több mint 2500 iskola bezárásához vezetett, ami 350 ezer tanulót érint.