Nem megfelelő a kisebbségi média finanszírozásának törvényes kerete, túl nagy a nemzeti tanácsoknak a kisebbségi sajtótermékekre gyakorolt nyomása és a befolyása a médiával kapcsolatos döntések meghozásában, a szerb közszolgálati média túl kevés teret enged a kisebbségi tartalmaknak, ami hátrányos helyzetbe szorítja a nem vajdasági nemzeti közösségeket, melyek számára nem készít műsort a vajdasági közszolgálati média – ezek a megállapítások is elhangzottak abban a jelentésben, melyet az EBESZ Médiaosztályának készített el Nedim Sejdinović publicista, médiaszakértő, s melynek kapcsán pénteken online eszmecserét szerveztek a Zoom videokonferencia-platform segítségével.
A jelentésben elhangzott, hogy a többségi médiához hasonlóan a kisebbségi közszolgálati sajtónak is politikai nyomásgyakorlással kell szembenéznie, amiről a szerző szerint elsősorban az elektronikus médiát szabályozó testület (REM), továbbá a nem megfelelő törvényes keret megteremtői tehetnek. Az SZRTV hiányzó kisebbségi műsorfelülete miatt a háttérbe kerültek a bosnyák, vlah, roma és albán közösség tájékoztatásra vonatkozó jogai.
A nemzeti tanácsok által alapított média esetében Sejdinović értékelése szerint a finanszírozás rossz kivitelezése a jellemző, ami jelenleg a köztársasági államigazgatási minisztérium, illetve a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárság által valósul meg. A mechanizmusok nem működnek jól az elemzés szerint, nincs pontos törvényes szabályozás, a tartományi támogatás mértéke nem előre lefektetett szabályok szerint, hanem pillanatnyi feltételektől függ a leginkább. Sejdinović szerint minden kritérium nélkül kapják meg a nemzeti tanácsok az összegeket. Szerinte a 2020 januárjában elfogadott médiastratégia szerint, a pályázatok alapján történő és a szakértői bizottságot is bevonó finanszírozási modellt kellene alkalmazni.
Visszautasította a konferencián elhangzott elemzés nemzeti tanácsokra vonatkozó állításait reakciójában mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az MNT-nek a legfontosabb kifogása az elhangzott elemzés ellen az, hogy az mindössze egyetlen személynek a véleményét tükrözi, sokkal szerencsésebb lett volna alkotók egy csoportja által analizálni a kisebbségi média helyzetét. Felszólalásában Hajnal arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilvánosság elé tárt dokumentum nagymértékű elfogultságról tesz tanúbizonyságot a nemzeti tanácsokkal szemben. Arra emlékeztetett, hogy ezeket a testületeket közvetlen választás útján jelölik ki a kisebbségi közösségek szavazói, így nem lenne szabad azokat „elitista” jelzővel illetni. Hozzátette, hogy a jelentés a teljes sajtószabadságot tartja egyetlen értékkritériumnak, s annak oltárán feláldoz minden más értéket és eredményt, megfeledkezik arról is, hogy éppen a nemzeti tanácsok alapította sajtó teremti meg a szükséges médiapluralizmust, garantálja a kisebbségek saját nyelven történő tájékoztatásának jogát. Az analízis a negatív elemeket nagyítja fel, s Hajnal szerint nem szól a nemzeti tanácsok munkájának köszönhető egyetlen eredményről sem. Ráadásul ellentmondásokat is tartalmat, húzta alá, hiszen egyfelől rámutat a dokumentum arra, hogy az állam médiaszférából való kivonulása, a projektfinanszírozás tizedelte meg a kisebbségi sajtót, másfelől éppen ezt a projektfinanszírozást és az állam távoltartását javasolja megoldásnak a problémákra. Az MNT elnöke szerint az EBESZ elemzése megfeledkezik az alkotmányos és a szerzett kollektív kisebbségi jogok tiszteletben tartásának elengedhetetlenségéről is. Hajnal rámutatott arra, hogy az EBESZ nem helyezheti figyelmének középpontjába egyedüli mérceként a sajtószabadság kérdését, ráadásul úgy, hogy megfeledkezik annak az országnak az alkotmányos rendelkezéseiről, amelyben tevékenykedik. Eképpen ellehetetleníti az együttműködés minden formáját, s veszélybe sodorja egy kiegyensúlyozott rendszernek a felbomlását, ami aztán a regionális stabilitás szempontjából is rendkívül ártalmas lenne, holott nevében is éppen ezért az értékért küzd a szervezet, értékelte Hajnal Jenő.
