2024. március 28., csütörtök

Történelminek tűnő per kezdődött Párizsban

Mind a tizennégy vádlott tagadja, hogy tudott a dzsihadista vérengzés előkészítéséről

Megkezdődött a franciaországi dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában – a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében – elkövetett, s tizenhét személy halálával végződött párizsi támadások pere. Az eljárást filmre rögzítik, ami kivételes esemény, hiszen Franciaországban tilos felvételeket készíteni a bírósági eljárásokról. Tizennégyen kerültek a vádlottak padjára, de mindegyikük tagad.

A párizsi esküdtszéken tegnap megkezdődött a franciaországi dzsihadista merényletsorozat nyitányát jelentő, 2015 januárjában – a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében – elkövetett és csaknem 17 ember halálát okozó támadások pere.

Az eljárást – a terrorellenes ügyészség kérésére – filmre veszik. A november 10-éig tartó tárgyalás rögzítése kivételes alkalom, hiszen Franciaországban tilos felvételeket készíteni a bírósági eljárásokról.

Párizsban 2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, 11-et megsebesítettek. A két percig tartó vérengzésben 34 lövéssel a lap hét legfontosabb karikaturistáját, köztük a főszerkesztő Charb-t is kivégezték.

A bíróság elé állított 14 személyt azzal vádolják, hogy támogatást nyújtottak azoknak a támadóknak, akik néhány nap alatt 17 embert gyilkoltak meg Párizsban.

A Charlie Hebdo elleni támadókat két napig üldözték. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt Párizs egyik elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat.

A három napig tartó támadásokban 17-en haltak meg, köztük három rendőr, és 21-en sebesültek meg. Rájuk emlékezve és a terrorizmus elleni tiltakozásul 2015. január 11-én csaknem négymillióan vonultak utcára országszerte.

A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 250-en vesztették életüket.

A nyomozás hamar fényt derített arra, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségében vérengző testvérpár, Chérif és Said Kouachi, valamint a rendőrnővel végző és zsidó túszokat ejtő Amédy Coulibaly ismerhették egymást. A szálak egy 2005-ben felszámolt kelet-párizsi iszlamista radikális csoporthoz vezettek, amely Irakba toborzott európai harcosokat.
A Charlie Hebdo elleni támadást az al-Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) vállalta magára.

A több mint két évvel ezelőtt lezárult nyomozás eredményeként tizennégy ember ellen emeltek vádat, közülük tizenegyen jelentek meg a bíróság előtt, amely 150 tanú és szakértő meghallgatását tervezi. Tízen vannak előzetes letartóztatásban, egy ember szabadon védekezhet. Mindegyik gyanúsított tagadja, hogy tudott a merényletek előkészítésről.

Három ember, köztük a két feltételezett megrendelő, Mohamed és Mehdi Belhoucine, illetve az egyik dzsihadista felesége, Hayat Boumeddiene ellen pedig elfogatóparancs van érvényben. Ők a támadásokat megelőzően Szíriába utaztak. A francia sajtó többször is beszámolt a megrendelők halálhíréről, de ezt hivatalos források nem erősítették meg. A feleségről tudható, hogy a Szíriában még mindig kitartó dzsihadisták védelme alatt áll.

A per fővádlottja a 34 éves Ali Riza Polat, a túszejtő Coulibaly barátja. Róla az ügyészség azt feltételezi, hogy központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, ezért terrorista gyilkosságban való bűnrészességgel gyanúsítják, amiért életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki.

További kilenc gyanúsított ellen bűnsegédlet a vád, rájuk húsz év börtönbüntetés várhat. A szabadon védekező gyanúsítottat köztörvényes bűntettekkel vádolják, amiért tíz év szabadságvesztést kaphat. Mindegyiküknek volt már dolga köztörvényes bűncselekmények miatt a rendőrséggel, néhányukat kábítószer-kereskedelem miatt ítélték el Párizsban, s a börtönben ismerkedtek meg Coulibalyval.

A Charlie Hebdo egyébként tegnap megjelent számának címlapján ismét közzétette a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrákat, amelyek miatt a lap a dzsihadisták célpontjává vált. „Soha nem adjuk meg magunkat. Soha nem adjuk fel” – üzente Riss, a lap jelenlegi főszerkesztője, aki a 2015. január 7-ei terrortámadásban súlyosan megsebesült.

A tizenkét rajz eredetileg a Jyllands-Posten dán napilapban jelent meg 2005. szeptember 30-án, és a Charlie Hebdo egy évvel később közölte őket. A francia szatirikus lapot emiatt többször megfenyegették, a szerkesztőséget felgyújtották. A 2015-ös támadás után a Charlie Hebdo elköltözött, biztonságát megerősítették, s a szerkesztőség jelenleg is titkos helyen dolgozik. A lap munkatársai az elmúlt években is több halálos fenyegetést kaptak, miközben az újság világszerte a szólásszabadság jelképévé vált.

A próféták ábrázolását szigorúan tiltja az iszlám, Mohamed kigúnyolása pedig sok muszlim országban halálbüntetést von maga után.

Emmanuel Macron francia államfő kedden elmondta: nem az ő feladata megítélni a Charlie Hebdo munkatársainak döntését, ugyanakkor védelmébe vette a „blaszfémia szabadságát”, leszögezve, hogy országában szabad a véleménynyilvánítás. Hozzátette: ettől függetlenül fontos tiszteletet mutatni mások iránt, illetve el kell kerülni a gyűlölet-párbeszédet.

Előzőleg Mohammed Moussaoui, az iszlám vallás franciaországi ernyőszervezetének (CFCM) vezetője a karikatúrák ignorálására szólított fel, s azt kérte a hívektől, hogy a terrorizmus áldozataira emlékezzenek.