(Széna)nátha vagy COVID–19?

Tavaly ilyenkor, egy tüsszentés vagy orrfújás hallatán, az emberek többsége allergiára, vagy egy légkondicionált helyiség okozta „megfázásra” gyanakodtak. De csak ha egy fél évre ugrunk vissza az időben, akkor is a szezonális nátha vagy influenza tünetei közé soroltuk volna a hőemelkedést vagy a rossz közérzettel társuló izomfájdalmakat. Mitévők legyünk most, ha felső légúti megbetegedés jeleit észleljük magunkon vagy családtagjainkon? Minden esetben megéri aggodalmaskodni, vagy nem kell azonnal a COVID–19-re gondolnunk? Mi a különbség a szénanátha, megfázás és a jelenlegi koronavírus okozta betegség tünetei között? Ezekre a kérdésekre próbálunk válaszokat adni.

Egyik nap egy kedves ismerősömtől üzenetet kaptam. Aggódva sorolta fel megfázásos tüneteit, arra gyanakodva, hogy talán elkapta a pandémiát is kiváltó vírusos megbetegedést. Nem vagyok orvos, és sok kollégámmal ellentétben (tisztelet a kivételnek) nem is szeretem elhitetni a hozzám forduló emberekkel, hogy egészségügyi szakemberként az én szakterületem lenne a diagnosztizálás. A gasztronómiában is ismerünk szakácsokat, cukrászokat, pékeket, de akár egy jó hentesnek is értenie kell az ízekhez, ugye? Valahogy így van ez az egészségügyben is. Jobb, ha mindenki addig nyújtózkodik, amíg a diplomája ér. Mindenesetre elgondolkodtatott az, hogy egy orrfújás vagy tüsszentés mit is jelenthet 2020 augusztusában.

Szénanátha

Először is vegyük górcső alá a szénanáthát. Sajnos az emberek többségének nem is kell felsorolni a tüneteket, hiszen minden év tavaszától, egészen az első fagyok megjelenéséig, sok ezer ember szenved ebben a megbetegedésben. Orrfolyással, orr- és szemviszketéssel, tüsszögéssel járó betegség ez, de mégis hogyan alakul ki? A szénanátha az allergiás megbetegedések csoportjába tartozó kór, ami azt jelenti, hogy a szervezetünk hevesen reagál olyan ártalmatlan molekulákra, fehérjékre, amelyek például a növényi pollenekben is megtalálhatók. Konkrét kórokozónak látja a szervezetünk ezeket a részecskéket, és ennek hatására kialakul egyfajta gyulladás, ami ennek az állítólagos betolakodónak a megsemmisítésére szolgál. Nagy adag hisztamin szabadul fel, ami elkezdi aktiválni a nyálkahártyán és a bőrben lévő idegvégződéseket, s ennek hatására az adott terület igencsak elkezd viszketni és híg, szerózus váladékot termelni, legyen az könny vagy orrváladék. Tehát a szénanáthában szenvedő emberek többsége már tudatában van annak, hogy valamilyen anyagra allergiás, sokszor azonban hónapokon át tartó tünet fennállásról is beszélhetünk. Ellentétben a viszketéssel, láz vagy hőemelkedés egyáltalán nem jelentkezik, és ami a legfontosabb, egy-két, patikában kapható antihisztamint tartalmazó készítménytől a tünetek nagy részének el kell múlniuk pár órán belül. A tüsszögés igen gyakori ennél az allergiatípusnál, ám száraz köhögés, nehézlégzés vagy fulladás csak ritkán alakul ki, az is bronchitis vagy allergiás asztma esetén, de ez már egy másik téma.

„Megfáztam!”

Gyakran halljuk ezt a kifejezést. Pedig a megfázásnak vagy a meghűlésnek nem sok köze van a hideghez, ha csak nem annyi, hogy ezt a betegségtípust igencsak jellemzi a szezonalitás, télen pedig hideg van. A viccet félretéve, ezt a lázzal, orrfolyással, torokfájással és köhögéssel járó betegségegyüttest egyaránt okozhatja vírus vagy baktérium, bár ha magát a náthát emlegetjük, akkor az esetek nagy százalékában enyhe lefolyású felső légúti, vírusos megbetegedésre gondolunk. A szénanáthával ellentétben inkább a hidegebb hónapok beköszöntével jelenik meg ez a betegség, de természetesen nyáron is bármikor elkaphatjuk ezt a nyavalyát, ha le van gyengülve a szervezetünk védekező képessége. A megfázás általában 3–10 napig áll fenn, és bár az enyhe lázon kívül a légúti tünetek igen széles spektrumát és kombinációját magába foglalhatja, könnyen átvészelhető betegségről van szó. Igen, a nátha lázzal és köhögéssel is járhat, de semmiképp sem jellemzi ezeknek a szimptómáknak a súlyossága, gondolok most például a nehézlégzésre, fulladásra vagy a 40 °C körüli testhőmérsékletre. Ha megfáztunk, akkor egy orvos által elrendelt laborvizsgálatból könnyen kideríthető, hogy bakteriális vagy vírusos fertőzésről van-e szó. Ennek függvényében vagy az orvos által elrendelt antibiotikummal, vagy más gyógynövényekkel, vitaminokkal, főképp pihenéssel és folyadékpótlással küzdhetjük le ezt a kellemetlen, ám igen gyakori légzőrendszeri betegséget.

A COVID–19 a hivatalos adatok szerint már több mint fél éve köztünk van, ennek ellenére az információink róla még mindig nem kielégítőek. A WHO adatai szerint ez a koronavírus okozta betegség igencsak hasonlít az influenzához (szerbül: grip), ám mégis vannak különbségek, amelyeket a kórházban dolgozó kollégák, orvosok és tudósok tapasztaltak. A tünetek mindkét esetben egy-két, a koronavírus esetén akár három hétnél tovább is tarthatnak. Mindkettő száraz köhögést okoz, a koronavírusra azonban jellemző a nehézlégzés és a magas láz is.

Hasonlóságok és különbségek

A WHO adatai alapján a láz a koronavírus leggyakoribb tünete, mely a betegek 88%-ánál megfigyelhető, és igen erőteljes. Ezt követi a száraz köhögés és a fulladásos tünetek (68%), a fáradtság (38%), valamint a hurutos köhögés (33%). Előfordulhat még ízületi fájdalom, torokfájás, fejfájás, hidegrázás és nem utolsósorban egy nagyon érdekes fenomén, ami az ízlelés és a szaglás ideiglenes gyengülését illetve megszűnését is okozhatja.

Látjuk tehát e három betegség közötti hasonlóságot és különbséget. Mi a teendő? Első és legfontosabb tanácsom a higgadtság, illetve a pánik teljes elkerülése. Ha tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk a pollenallergiára, akkor tartsunk magunknál megfelelő antihisztamin tartalmú készítményeket, és használjuk is őket. Ha pár órán belül a tünetek nagy része nem csökken, viszkető érzést nem, viszont hőemelkedést tapasztalunk az allergia ellenes gyógyszer elfogyasztása után, akkor marad még két lehetőségünk. Ha a megfázás tünetei nem súlyosak és progresszívek, akkor feltételezhetjük azt, hogy egy egyszerű náthával állunk szemben, ha viszont hírtelen romlik az állapotunk, magas lázat, súlyos köhögést és fulladást tapasztalunk, akkor gyanakodhatunk a 2019-es koronavírus által okozott fertőzésre.

Mi tehát a legfontosabb útravalóm? Az, hogy ez a cikk nem azért készült, hogy öndiagnosztikát végezzünk, hanem azért, hogy tisztában legyünk az összes lehetőséggel, ami megtörténhet velünk. Egy-egy tüsszentés vagy torokfájás még nem ad okot az azonnali pánikra, viszont ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor vagy hívjuk fel az interneten található valamelyik COVID-segélyhívót és kérjük ki a dispatcher tanácsait, vagy forduljunk telefonon keresztül a háziorvosunkhoz, ám semmiképp se hagyjuk el otthonunkat, ezzel elkerülve azt, hogy esetlegesen megfertőzzük a többi, váróban tartózkodó személyt.