Ma ünnepli Szabadka a város napját. Hagyomány, hogy a szeptember 1-jei ünnepségek a város lobogójának felvonásával kezdődnek meg. Ez után számos művelődési, sport- és egyéb rendezvény veszi kezdetét Szabadkán. A rendezvények közül kiemelkedik a szabadkai városi képviselő-testület díszülése, amelynek keretében Szabadka kiemelkedő polgárai előtt tiszteleg, átadják a város díszpolgára címet és a Pro Urbe díjakat. Sajnos az idei városnap a koronavírus-járvány miatt szerényebb és visszafogottabb. Számos rendezvény elmarad, vagy csak a televízióban, valamint a világhálón kísérhető figyelemmel.
(Fotó: Gergely Árpád)
Bármilyen körülmények között is kerül sor az ünnepségekre, fontos emlékezni, hiszen ma van kétszáznegyvenegy éve annak, hogy Szabadkán kihirdették: Mária Terézia magyar királynő szabad királyi várossá nyilvánította a települést. A rang megszerzése nem kevés erőfeszítést követelt elődeinktől. Kevésbé ismert tény, hogy a rang megszerzésére háborús időkben került sor. Mária Terézia birodalma éppen a bajor örökösödési háborúban vívta küzdelmét a poroszokkal. Így a magyar királynő nem mutatott nagy hajlandóságot, hogy Szabadkának megadja a hőn áhított címet. A város ezért 100 katonalovat és 5000 aranyat ajánlott fel Mária Teréziának. Az ajándékot a királynő a háborúra való tekintettel készséggel elfogadta, és 1779. január 22-én Bécsben a kancelláriában Szabadkát, akkori nevén Szent Máriát, szabad királyi várossá nyilvánította. Február 19-én pedig a várost azzal tisztelte meg, hogy saját nevéről Maria Theresiopolisnak vagyis Mária Terézia városának nevezte el.
Azt, hogy Mária Terézia szabad királyi várossá nyilvánította a várost, Szabadkán ünnepélyes keretek között szeptember 1-jén hirdették ki. Iványi István városmonográfiájából tudhatjuk, hogy azon a napon a városháza előtt egy nagy emelvényt állítottak fel, amelyen a királyi biztos és a városi magisztrátus tagjai foglaltak helyet. Körülöttük kivont karddal katonák álltak. Az egész főtér zsúfolásig megtelt. Az eseményen nagy tömeg, körülbelül 12 ezer ember volt jelen (Szabadka lakossága 1778-ban 21 471 fő volt). A királyi biztos a tömeg előtt pontonként felolvasta a címet megadó királyi diplomát és magyarázatokat fűzött hozzá. Ez után nagy mulatság vette kezdetét a városban. Zeneszóval a városon átvezettek egy ökröt, amelyet levágtak és megsütöttek. Emellett az emelvényen 50 akó jó bor állt a polgárok rendelkezésére.
Szeptember 1-je azóta is Szabadka legnagyobb ünnepe, hiszen a cím megszerzése akkoriban egy város felszabadulását jelentette, ugyanis a szabad királyi város maga fölött csak a Szent Koronát és a királyt ismerte el.
