Pénteken és szombaton, a nemzeti összetartozás évének keretében, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Az első 100 év címmel kisebbségi kerekasztal-beszélgetést tart, amely a személyes és társadalmi felelősségvállalás jegyében online térbe helyeződik át. A rendezvény célja egy társadalomelméleti alapokon szerveződő, kisebbségi kerekasztal létrehozása hagyományteremtő szándékkal. A VM4K, bár csak a közelmúltban kezdte meg tevékenységét, szeretne a vajdasági magyarság életének – a tudományos kutatások terén is – alakító és szervező elemévé válni.
Az online kerekasztal tárgya a vajdasági/délvidéki magyarság kisebbségi helyzetének (1918–1920-tól kezdődő) értelmező bemutatása. Erre olyan szakembereket kértek fel, akik a tudományos tevékenységük során más-más aspektusból behatóan és hosszasan foglalkoztak/foglalkoznak a tárgyterület egészével, a megtárgyalandó időszak egy-egy periódusával; egyúttal a kerekasztal fókuszában lévő kisebbségi magyar közösség előtt álló olyan kihívásoknak is szakértői, mint a kisebbségpolitika intézményrendszere vagy a kisebbségi érdekérvényesítés az Európai Unió keretein belül és a csatlakozásra váró területeken.
A rendezvény pénteken délelőtt történelmi témákkal kezdődik: dr. Sarnyai Csaba Máté A katolikus egyház a Délvidéken a két háború között címmel tart előadást, ezt követően dr. Mészáros Zoltán A magyarság a titoizmusban, és a Tito után is Tito korszakban (1944-1989) című, majd dr. A. Sajti Enikő A remény napjai. A nagybecskereki Magyar Nemzeti Tanács, 1918 novembere című értekezésére kerül sor, majd pedig dr. Tóth Norbert A trianoni szerződés száz év elteltével. Mi az, ami hatályos, és mi az, ami nem? című előadását hallgathatják meg a résztvevők. A rendezvény folytatásában dr. Losoncz Alpár Van-e értelme még tárggyá tenni az autonómiát...? című előadására kerül sor, ezután dr. Wágner Tamás Zoltán Vajdaság Autonóm Tartomány pénzügyi autonómiája uniós kitekintéssel című, majd pedig dr. habil. Soós Edit Duális autonómia a Vajdaságban. Siker vagy kudarc? című értekezése hangzik el. Az előadássorozat a gazdasági szekcióval folytatódik, Hajnal Virág A hely jelentése – a helyhez, a szülőföldhöz való kötődés jelentéstartalmai a vajdasági magyarság körében címmel tart előadást, Zakinszky-Toma Viktória A kivándorlást övező médiadiskurzus a Magyar Szóban 1969 és 1989 között címmel, Burány Mária Vajdaság mezőgazdaságának fejlődési szakaszai a II. világháború utáni időszaktól napjainkig címmel, dr. Major Gyöngyi pedig Kisebbségi lét a geopillanat kontextusában – Kihívások és új narratíva címmel tartja meg értekezését.
A kerekasztal-beszélgetés szombaton folytatódik politikatörténeti témákkal. Ekkor dr. Ördögh Tibor A magyar kisebbség politikai képviselete Szerbiában 1990 és 2020 között címmel, dr. Géczi József Alajos Egy szegedi reformkörös politikus találkozásai a magyar nemzeti kérdéssel az 1988 és 2000 közötti időszakban címmel, Léphaft Áron A vajdasági magyar politika térszerkezete a rendszerváltozások időszakában címmel, dr. Gulyás László pedig A délvidéki magyarság 20-ik századi történetének ellentmondásai címmel tart előadást. A továbbiakban az identitásról lesz szó: Vékás János Ki mondja meg, ki vagy? Az önkép és önérvényesítés koncentrikus körei című értekezését hallgathatják meg a részvevők, utána Mák Ferenc Emléktelenül – Az elveszített örökség nyomában címmel tart előadást, ezt követően kerül sor Csorba Béla A történelem házhoz jön című, majd pedig dr. Kovács Teréz A vajdasági magyarok nemzeti identitásának változása Trianontól napjainkig című értekezésére. A rendezvénysorozat a szociológiai szekcióval zárul, ennek keretében dr. Kántor Zoltán Elméleti és módszertani keretek a nemzetpolitika és a külhoni közösségek nemzetépítésének értelmezéséhez címmel tart előadást, majd Ladancsik Tibor A nemzeti identitás vizsgálata a magyar–szerb vegyes házasságokban című, Pap Tibor A kisebbségpolitikától a társadalompolitikáig: támogatáspolitika a Vajdaságban című, dr. Gábrity Molnár Irén pedig Szociológiai jelenségvizsgálatok a vajdasági magyarokról című értekezése hangzik el.
