2024. április 20., szombat

Mentősök a „frontvonalon”

A topolyai Dr. Hadzsy János Egészségház mentőszolgálata minden váltásban egy orvossal és váltásonként két-két technikussal, valamint egy gépkocsivezetővel látja el a feladatát. Közülük egy ápoló feladata a telefonos riasztások rögzítése is. A mentős csapat számára nyugodt nap nem szokott lenni, nagyon sok a krónikus beteg, de gyakran jelentkeznek szív- és érrendszeri panaszokkal is, balesetek, sérülések alkalmával is őket riasztják. A koronavírus-járvány megjelenése óta pedig folyamatosan még nagyobb megterhelésnek vannak kitéve.

Dr. Kokrehel József, a mentőszolgálat főorvosa elmondta, hogy a sürgősségi osztályon 12 órás váltásokban dolgoznak. Jelen pillanatban nyolc sofőr, tizenkét egészségügyi technikus és öt orvos alkotja a munkaközösséget. Az öt orvos közül hárman mentőorvosok, míg kettő általános orvos. Az egészségház specializációra küldött még két mentőorvos-jelöltet, de rájuk rövid időn belül nem számíthatnak még. Munkájukról elmondta, hogy viszonylag nagy területet kell lefedni, hiszen 22 település alkotja Topolya községet és egyes települések 20–30 kilométeres távolságban vannak. Amennyiben az autópálya Csantavér és Bácsfeketehegy közötti szakaszán történik baleset, akkor is a topolyai mentősöket riasztják. A múlt héttől a légzőszervi panaszokkal jelentkező páciensek számára létesített úgynevezett COVID-rendelő is csak 14 óráig tart nyitva, azt követően a mentőszolgálathoz kell fordulni a magukon tüneteket tapasztaló pácienseknek is.
Az év eddig eltelt részében 6814 esettel volt dolguk, ebből 1389 volt a házi látogatás. Átlagban napi mintegy 30 beteggel foglalkoznak. A legnagyobb gondot a gépjárművezetők, tehát a mentősofőrök hiánya jelenti. Nyolcuk közül egy ugyanis tartósan betegszabadságon van, a többiek pedig nem tudnak még szabadságra sem elmenni, 125 nap tavalyi kihasználatlan szabadságuk halmozódott fel. Dr. Kokrehel azt is elmondta, hogy elegendő védőfelszerelés, fertőtlenítőszer és minden a rendelkezésükre áll, amennyiben szükséges, a betegek ellátását megfelelő védőöltözetben, akár szkafanderben is el tudják végezni.

Az egészségügyben jelentkező munkaerőhiány korábban is megnehezítette az ágazatban dolgozók munkáját. A főorvos szerint a törvényhozó a munkaerő szükséges létszámának meghatározásakor nem vette figyelembe, hogy a dolgozóknak szabadság is jár. A túlórákat is csak bizonyos felső határig lehet kifizetni. Úgy tűnik, a normákat és normatívákat nagyvárosi körülmények alapján hozták meg. Ott kis területen, néhány négyzetkilométernyi területen él annyi ember, mint Topolyán szétszórtan az egész község területén.

Dr. Kokrehel végül felhívta a polgárok figyelmét arra, hogy súlyos, vagy életveszélyes helyzetben – ha arra van lehetőség – ne habozzanak, mert sokkal hatékonyabb, ha a beteget a családtagok vagy ismerősök azonnal beszállítják a mentőszolgálatra. Megtörténhet ugyanis, hogy a riasztás pillanatában az ügyeletes csapat éppen bevetésen van valahol a község területén, ami  megnövelheti a kiérkezés idejét. Azt is elmondta, hogy az ott dolgozó egészségügyi technikusok nagyon tapasztaltak és sok esetben rengeteget jelenthet, életmentő lehet, ha telefonon keresztül adott utasításaik szerint járnak el.

Saját bőrén tapasztalta meg

Dr. Kokrehel is megfertőződött az új koronavírussal, így első kézből értesülhettünk a tapasztalatairól. Elmondta, hogy ez akkor derült ki, amikor egy koronavírusos beteggel került kapcsolatba – akiről ez utólag derült ki – és ezt követően tesztelték. Tüneteket nem észlelt magán, de a teszt pozitív eredményt mutatott. Természetesen azonnal karanténba került, majd 12 napot töltött a megfertőződött egészségügyi dolgozók számára kijelölt Junaković-fürdőben. Azt követően elvégezték rajta a tesztelést újabb két alkalommal, és mindkettő negatív lett. Érdekesség, hogy úgynevezett szerológiai tesztelésen is átesett, ami viszont a szervezetében található ellentesteket kellett volna, hogy kimutassa, de az is negatív volt. Kokrehel doktor szerint ez valóban furcsa, de ez is azt bizonyítja, milyen keveset tudunk még erről a vírusról és hogy – ma még ismeretlen okok miatt – mennyire másként reagál a megfertőződöttek szervezete.