Az elmúlt két hétben régészeti ásatások folytak a középkorban fontos stratégiai szerepet betöltő becsei várnál, a projektumnak ez a része tegnap ért véget.
Bár a törökbecsei árterületen lévő óvárosi lelőhelyen egyelőre csak egy kis falszakasz és némi toronymaradvány emlékeztet az egykori erődítményre, ez tekinthető az ország egyetlen, valamelyest megmaradt középkori és kora újkori tiszai várának – tudtuk meg a projektumot vezető Raško Ramadanskitól, az óbecsei Városi Múzeum régész-kurátorától.
– 2008-ban már voltak itt előzetes ásatások és víz alatti kutatások, de ezt követően a munka leállt. Tavaly az óbecsei Városi Múzeum elvégzett egy megvalósíthatósági tanulmányt, és arra jutottunk, hogy mielőbb folytatni kell a kutatásokat. A járványhelyzet és a szűkös anyagi lehetőségek miatt sajnos kevesebbet dolgozhattunk, de már tervezzük a folytatást – mondta Raško Ramadanski.
A Tisza szabályzását követően a víz szintje megnőtt, ezért a várfalak nagy része víz alá került, az áradások miatt pedig vastag iszapréteg került a szárazföldön lévő várfalakra is. A zentai Tiszai Mentőcsapat búvárai a víz alatt, a régészek és az egyetemi hallgatók pedig a föld alatt kutattak a maradványok után. Egy oszmán szimbólumokat és görög iniciálékat tartalmazó, kuriózumnak számító viaszpecsét lett a legértékesebb lelete az egykori becsei várnál végzett ásatásoknak, de edények, üvegékszerek, gombok és más tárgyak is tanúskodnak a vár hétköznapjairól.
Az erődítmény megépítésének idejéről keveset tudni, Surányi Roland óbecsei történész szerint az első minden kétséget kizáróan hiteles dokumentum, amely említést tesz róla, 1338-ban keletkezett, ebben I. Károly magyar király (Károly Róbert) leendő menyének adományozza a becsei várat, amelynek a középkorban több birtokosa is volt. A várat 1551-ben foglalta el a török, majd sorsát a karlócai béke pecsételte meg: 1701-ben lerombolták. Az Aracs 95 Polgárok Egyesülete, amely az aracsi Pusztatemplom mellett évek óta a vár területét is gondozza, 2004-ben fakeresztet állított itt az 1551 szeptemberében, a törökök elleni harcban elesett magyar várvédők emlékére, amelyet most ideiglenesen elszállítottak, de a restaurálás után visszakerül eredeti helyére.
A mostani kutatásban az Óbecsei Városi Múzeum és a törökbecsei önkormányzat mellett a nagybecskereki Nemzeti Múzeum, a nagybecskereki Műemlékvédelmi Intézet, valamint a belgrádi Tudományos és Technológiai Múzeum munkatársai is részt vettek. A szakemberek reményei szerint az aracsi Pusztatemplomhoz hasonlóan ez a jelentős idegenforgalmi lehetőségekkel bíró hely is védett műemlék lesz.