2024. március 29., péntek

Ritka kincs a becsei vár

Az egykori tiszai erődítménynél tegnap értek véget a régészeti ásatások

Az elmúlt két hétben régészeti ásatások folytak a középkorban fontos stratégiai szerepet betöltő becsei várnál, a projektumnak ez a része tegnap ért véget.

Egyetemisták is dolgoztak az ásatásokon (Fehér Rózsa felvétele)

Egyetemisták is dolgoztak az ásatásokon (Fehér Rózsa felvétele)

Bár a törökbecsei árterületen lévő óvárosi lelőhelyen egyelőre csak egy kis falszakasz és némi toronymaradvány emlékeztet az egykori erődítményre, ez tekinthető az ország egyetlen, valamelyest megmaradt középkori és kora újkori tiszai várának – tudtuk meg a projektumot vezető Raško Ramadanskitól, az óbecsei Városi Múzeum régész-kurátorától.

– 2008-ban már voltak itt előzetes ásatások és víz alatti kutatások, de ezt követően a munka leállt. Tavaly az óbecsei Városi Múzeum elvégzett egy megvalósíthatósági tanulmányt, és arra jutottunk, hogy mielőbb folytatni kell a kutatásokat. A járványhelyzet és a szűkös anyagi lehetőségek miatt sajnos kevesebbet dolgozhattunk, de már tervezzük a folytatást – mondta Raško Ramadanski.

A Tisza szabályzását követően a víz szintje megnőtt, ezért a várfalak nagy része víz alá került, az áradások miatt pedig vastag iszapréteg került a szárazföldön lévő várfalakra is. A zentai Tiszai Mentőcsapat búvárai a víz alatt, a régészek és az egyetemi hallgatók pedig a föld alatt kutattak a maradványok után. Egy oszmán szimbólumokat és görög iniciálékat tartalmazó, kuriózumnak számító viaszpecsét lett a legértékesebb lelete az egykori becsei várnál végzett ásatásoknak, de edények, üvegékszerek, gombok és más tárgyak is tanúskodnak a vár hétköznapjairól.

Parányi pecsét, de nagy kincs (Fehér Rózsa felvétele)

Parányi pecsét, de nagy kincs (Fehér Rózsa felvétele)

Az erődítmény megépítésének idejéről keveset tudni, Surányi Roland óbecsei történész szerint az első minden kétséget kizáróan hiteles dokumentum, amely említést tesz róla, 1338-ban keletkezett, ebben I. Károly magyar király (Károly Róbert) leendő menyének adományozza a becsei várat, amelynek a középkorban több birtokosa is volt. A várat 1551-ben foglalta el a török, majd sorsát a karlócai béke pecsételte meg: 1701-ben lerombolták. Az Aracs 95 Polgárok Egyesülete, amely az aracsi Pusztatemplom mellett évek óta a vár területét is gondozza, 2004-ben fakeresztet állított itt az 1551 szeptemberében, a törökök elleni harcban elesett magyar várvédők emlékére, amelyet most ideiglenesen elszállítottak, de a restaurálás után visszakerül eredeti helyére.

A mostani kutatásban az Óbecsei Városi Múzeum és a törökbecsei önkormányzat mellett a nagybecskereki Nemzeti Múzeum, a nagybecskereki Műemlékvédelmi Intézet, valamint a belgrádi Tudományos és Technológiai Múzeum munkatársai is részt vettek. A szakemberek reményei szerint az aracsi Pusztatemplomhoz hasonlóan ez a jelentős idegenforgalmi lehetőségekkel bíró hely is védett műemlék lesz.