A koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági hatások alól a szőlő- és borágazat sem mentesült. Az idegenforgalom teljes leállása, az éttermek, szórakozóhelyek zárva tartása, illetve a rendezvények elmaradása a borfogyasztást is jelentősen mérsékelte. Akik a turizmusra, a vendéglátásra, illetve a helyszíni értékesítésre alapoznak, azoknak a forgalma gyakorlatilag leállt. A járványt következtében a fogyasztói szokások is megváltoztak, a bort leginkább otthon fogyasztják az emberek.
Nagy Béla (Ádám Jennifer felvétele)
Nagy Béla temerini borász szerint leginkább a kisebb családi kézműves borászatok szenvedték meg ezt az időszakot, amelyek inkább a minőségre és nem a mennyiségre törekednek. Hamarosan megkezdődik szőlő szüretelése. A termelők jó hozamra és kitűnő szőlőminőségre számítanak, a bevételük azonban jóval kisebb lesz az előző évekhez képest.
– Az általunk képviselt marketing abból áll, hogy rendezvényekre járunk, és saját standunkon értékesíteni is tudjuk termékeinket, az idén azonban még nem voltunk sehol. Igaz, volt esemény, de nem voltunk jelen, mivel idősekként fokozottan veszélyeztetettek vagyunk. Egyébként van érdeklődés, hiszen jönnek és viszik bort, de közel sem olyan mennyiségben, mint amikor rendszeresen eljártunk a rendezvényekre, hiszen ezeken közvetlen kapcsolatba kerülünk a fogyasztókkal, beszélgetni tudunk az érdeklődőkkel – magyarázta a termelő.
A lassan 80 éves szőlész-borásztól sosem állt távol az ágazat, mivel ebben nőtt fel, és mindig is otthonosan mozgott benne. Amikor Béla bácsi belekezdett a borászatba, elhatározta, hogy kizárólag vegyszermentes termeléssel foglalkozik, és tiszteletben tartja az ősök receptúráját. Ehhez a két dologhoz a mai napig tartja magát, véleménye szerint a bor úgyis jó, ha csak egyszerűen van előállítva.
– Ha borászatról van szó, akkor általában a divatos fajták, például a chardonnay kerül előtérbe, amely érzékeny fajta, ezért nagyon sok vegyszerezést igényel. Én az idén egyszer permeteztem kékkővel és kénnel, és az állományom kitűnő, egészséges, annak köszönhetően, hogy ellenálló fajtákat termesztek. Elsősorban miattunk, mivel mi is fogyasztjuk. Másodsorban pedig a vevők miatt, nagy érdeklődés van a klasszikus házi borok iránt is – emelte ki a borász.
A temerini borász szerint a vegyszermentes növénytermesztésé a jövő (Ádám Jennifer felvétele)
A szőlőtermelőtől megtudtuk, hogy régen a rezinsztens – tehát ellenálló, permetezést nem igénylő – fajták nem adtak minőségi bort. Ellenben a legújabb hibridizáció eredményeként ma már elő tudnak állítani olyan minőséget, ami vetekszik az érzékeny fajták minőségével.
– Nem szabad lebecsülni az ellenálló fajtákból készíthető bort. Számtalan ilyen van. Vannak figyelemre méltóak, amiket érdemes termeszteni, ilyen a bianca, amely az időjárástól függetlenül nagyon nagy cukorfokkal szüretelhető. Az ültetvényemen többek között megtalálható még a cserszegi fűszeres, a pölöskei muskotály, ezeket egyáltalán nem kell permetezni. Ezenkívül a cosmopolitan, a Néró és Jázmin szőlő is – számolt be Béla bácsi.
A tapasztalt borászt az ágazat jövőjéről is faggattuk.
– Úgy gondolom, a vegyszermentes növénytermesztésé a jövő. Olyan hibridizációt kell csinálni, amely eléri azt, hogy a növények ellenállóak legyenek. Ne legyen kényszer az ész nélküli vegyszerezés – hangsúlyozta a borász.
Hozzáfűzte, ennek egészségügyi okai is vannak, hiszen a szeszes italok közül a bor az, amelyet természetes formában fogyasztunk. A szőlőt leszedik, összezúzzák, kipréselik a levét, és gombák segítségével erjesztik. A levében lévő cukor átalakul alkohollá, de a többi hasznos összetevő, a vitaminok, ásványi savak, megmaradnak. Ilyen szemszögből a borászoknak nagy jövőjük van, hiszen a fogyasztók java része kerüli a vegyszerekkel teli termékeket, a régi ízeket, az egészségesebb ételeket, italokat keresik.
