A karantén áldásos hatásairól vajmi keveset lehet hallani, pedig mint kiderült, van olyan is. Ezt erősítették meg azok a biokertészek is, akik kedden délután hagyományos nyári találkozójukat tartották meg Magyarkanizsán. Rendhagyó is volt egyben ez az összejövetel, mert az előző évektől eltérően most nem ötvenfős csoport gyülekezett, hanem csoportokra osztva három alkalommal jönnek össze különböző helyszíneken, hogy megvitassák az év legfontosabb eseményeit, és megosszák egymással tapasztalataikat. Elmaradtak a versenyek és a szakmai kirándulások is ebben az évben, ennek ellenére volt miről beszélgetniük a Metra Terra Egyesület ökokertszekciója szorgalmas és lelkes tagjainak, akik a megalakulásuk óta fontos feladatuknak tartják, hogy egymást előbbre vigyék a biotermelés ingoványos talaján, ami tulajdonképpen nem is annyira ingoványos, hiszen elődeink is így termeltek, egyszerűen csak vissza kell nyúlni a gyökerekhez, mellőzni a mesterséges adalékanyagokat, a növényvédő szereket, és abból gazdálkodni, ami kéznél van, és pénzbe is alig kerül, a végeredmény pedig a sokkal tisztább, és a szervezet számára is sokkal kedvezőbb zöldségek és gyümölcsök formájában érhető tetten.
Az ökokertesek most kisebb csoportokban osztják meg egymással a tapasztalataikat (Puskás Károly felvétele)
A biotermények fogyasztásának jótékony hatásait is egyre többen érzik, ugyanakkor az ezt az irányvonalat követők is folyamatosan tanulnak, sőt meg is újulnak, hiszen olyan technológiákat alkalmaznak, amelyeknek egy része szinte teljesen elfeledetté vált, vagy ha hozzá is lehet jutni az ilyen eljárásokkal létrehozott termékekhez a boltok polcain, azok csaknem aranyárban vannak. Érdekes például Kálmán Erikáék újdonsága, akik nemrég kezdtek bele az aszalásba. A gyümölcsök mellett az extraszűz olívaolajban pihenő aszalt paradicsomuk ízét a toszkán vendéglők is megirigyelhetik.
Az egyesület tagjai első nyári találkozójukon Bödő Kálmánék mintakertjét tekintették meg, amely – ahogyan a tulajdonos fogalmazott – szebb, mint valaha, mert több időt is töltöttek benne, mint az eddigiekben bármikor. Ezt követően a Holló Biokertészet fóliasátraiban tettek hosszú sétát a résztvevők, akik amellett, hogy nézelődtek, hasznos tanácsokat is kaptak. Az utolsó helyszín az első találkozó alkalmával Miskolci Gézáéknál volt, ahol fantasztikus falatok mellett pihentek meg a biokertészek és az ilyen típusú termelési mód iránt érdeklődők, akik mindeközben tovább folytathatták a tapasztalatcserét is.
Amikor mindenki egy akarton van, azaz hasonló az egybegyűltek érdeklődési köre, és hasonló erejű a tettrekészségük is, az mindig megérződik a társaságon, ugyanis mindenkor hozzájárul az igen különleges hangulat kialakulásához. Ezeken az összejöveteleken senki sem kötelességből vagy ímmel-ámmal vesz részt, éppen ezért mindig különösen jó miliő varázsolódik azok köré, akik szívből és elhivatottan teszik azt, amit tesznek, és mindenféle irigység nélkül osztják meg egymással a korábban megszerzett tudásukat és tapasztalatukat is. Olyan közösség ez, amely mindenkit tárt karokkal fogad, amelyben mindenki tanulhat, ugyanakkor azt sem rejtik véka alá, hogy nagy szakértelemmel és temérdek verejtékkel átitatott munka az övék, amely szó szerint is meghozza a gyümölcsét. Vannak köztük hobbikertészek, nyugdíjasok, mezőgazdasági szakemberek, sőt olyannal is találkoztunk, aki saját elmondása szerint ennek az életformának köszönheti testi fittségét. A péterrévei Kocsis Imre másodszor visszatérő rákbetegsége után döntött úgy, hogy áttér a vegetáriánus és bioétkezésre, amely saját bevallása szerint nagyon jót tett neki.
– Öt éve kezdtem el biotermeléssel foglalkozni. A második műtétem után jöttem rá arra, hogy nagyon sok függ attól, mit viszünk be a szervezetünkbe, éppen ezért rendkívül fontos, hogy ahol csak lehet, kerüljük a mérgeket. Azt tapasztalom, hogy amióta ezt az életmódot folytatom, az orvost messze elkerülhetem. Én, akinek felmenői hentesek voltak, és húst a hússal ettem, el sem tudtam képzelni, hogy hús nélkül éljek, és mondhatom, hogy nem is volt könnyű az átállás, ám erős akarattal sikerült. Nem is csoda, mert folyamatosan éreztem az új életmód jótékony hatásait, továbbá mentesültem mindattól a szenvedéstől, amit az első műtét után átéltem. Az ökokertesekre a véletlen útján találtam rá, majd csatlakoztak hozzájuk, és azután folyamatosan nézelődtem, gyűjtöttem az információkat, mert akkoriban még egyáltalán nem voltam jártas a biokertészetben. Most már szép nagyra nőtte ki magát a kertünk, batátából van most a legtöbb nálunk – mondta a termelő, aki mindig jelen van a magyarkanizsai találkozókon is, ugyanis fontosnak tartja az együtt gondolkodást és tapasztalatcserét.
Az első helyszínek, amelyekre ellátogattak, Magyarkanizsán voltak (Puskás Károly felvétele)
Ezeken a találkozókon Bödő Kálmán szokott lenni a hangadó és szóvivő, akinek magának is többször díjazott és elismert mintakertje van, és aki fáradhatatlanul kovácsolja össze a társaságot. Vele Miskolci Gézáék kertjében váltottunk szót a Miskolci Rozika és lányuk, Erika által készített vegán és hagyományos lasagne minőség-ellenőrzése előtt, aminek kiválóságát a roskadásig megrakott tálcák igen gyors foghíjasodása jelezte.
– Az ökokertcsoport idén úgy szerveződött, hogy a tízes csoport három biogazdát látogatott meg, mivel a Meta Terra Egyesületben működő ökokertesek a vírushelyzet miatt nem gyülekezhetnek nagyobb számban. Mégis úgy döntöttünk, nem hagyjuk, hogy a mozgalom lankadjon, hanem folyamatos lendületben tartjuk, mégpedig azért, mert a koronavírus-járvány miatt kiemelt fontossága van. Az ökokertesek egy pillanatra sem érezték meg negatív hatását a száznapos bezártságnak. Gondoztuk a növényeinket, előállítottuk a saját táplálékunkat, aminek köszönhetően sem az egészségünk, sem az idegrendszerünk nem károsodott. Sőt! Gyakran kértek tőlünk tanácsokat az elmúlt időszakban, ráadásul több új tagunk is lett, akiket elindíthattunk ezen az úton. Nemrég egy új ökokertet is avattunk. A tanácsainkat követve a közelmúltban a magyarkanizsai Körmöczi Zoltán is hozzákezdett az ilyen típusú kertészkedéshez, és most már őt is az ökokertszekció tagjai között köszönthetjük – mondta el Bödő Kálmán.
A versenyek idén elmaradtak, az ökokertészek azonban ettől függetlenül töretlen lelkesedéssel és odaadással dolgoznak, már azt is kijelölték, hogy két hét múlva hol találkoznak ismét, ugyanakkor továbbra is szívesen bevezetik a biotermelés rejtelmeibe az ezen termelési mód iránt érdeklődőket, mert – ahogyan fogalmaztak – személyes tapasztalataik alapján őseink útja a legjárhatóbb és legjobb út a ma embere számára is.
