2024. április 20., szombat
KORONAVÍRUS SZERBIÁBAN

Kon szigorítana

Az egészségügyi válságstáb bizonyos tagjai veszélyforrásnak tekintik a külföldről hazatérőket

Folytatódik az eszmecsere annak kapcsán, hogy kellene-e korlátozó intézkedéseket foganatosítani azokkal a szerbiai állampolgárokkal szemben, akik külföldről térnek vissza az országba, és ha igen, milyen jellegűeket. A napokban ezzel kapcsolatban a legkülönbözőbb kijelentések hangzottak el, a Večernje novosti napilap azonban tudni véli, hogy az egészségügyi válságstáb nem javasolja sem a PCR-teszt kötelezővé tételét, sem az elkülönülést ezen polgárok számára – erre utalt a minap Predrag Kon epidemiológus is, aki kifejtette, hogy mivel eddig nem foganatosították ezeknek az intézkedéseknek egyikét sem, indokoltnak tartaná ennek a lépésnek a megtételét.

Jelenleg mintegy 30 ezer szerbiai tartózkodik külföldön, elsősorban a szomszédos országok valamelyikében (Fotó: Beta)

Jelenleg mintegy 30 ezer szerbiai tartózkodik külföldön, elsősorban a szomszédos országok valamelyikében (Fotó: Beta)

Az említett belgrádi napilap értesülései szerint jelenleg nagyjából 30 ezer szerbiai polgár tartózkodik külföldön, elsősorban a szomszédos országok valamelyikében, „ezekben pedig, a lakosság számához viszonyítva, több a fertőzött, mint Szerbiában”. A Novosti úgy tudja, hogy a válságstáb egyszer már megvitatta annak a lehetőségét, hogy a külföldről hazatérő szerbiai polgárok számára elkülönülést rendelne el – ezt a negatív PCR-teszttel lehetne kiváltani –, ám ezzel kapcsolatban nem alakult ki konszenzus a válságstáb tagjai között és „hacsak nem romlik jelentősen a járványhelyzet, nem valószínű, hogy foganatosítják az említett intézkedést”.

 Mijomir Pelemiš infektológus, a válságstáb tagja azok közé tartozik, akik attól tartanak, hogy a külföldről hazatérők „széthordják” az országban a vírust. Jelenleg nyugodt a járványhelyzet, ám megtörténhet, hogy a külföldről hazatérők miatt ismét elkezd terjedni – fejtette ki a Večernje novostinak nyilatkozva a válságstáb tagja, majd azt is közölte, hogy szerinte a nyugodt járványhelyzet nem tart sokáig, feltehetőleg kevesebb, mint egy hónapig.

– Elsősorban nem az iskolakezdés aggaszt, hanem az egyetemisták visszatérése az egyetemekre és az egyetemista otthonokba. Nem valószínű, hogy az egyetemisták részéről ugyanakkora fegyelem lesz jellemző, mint a diákok részéről. Érdemes lenne alaposan megfontolni az online vizsgáztatásnak a lehetővé tételét, ugyanúgy, mint a fejlett nyugati országokban – fejtette ki Mijomir Pelemiš.

Figyelemmel kísérik a fertőzés gyakoriságát azok körében, akik korábban külföldön tartózkodtak – közölte a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Darija Kisić Tepavčević epidemiológus, a Batut Közegészségügyi Intézet igazgatóhelyettese, hozzátéve, hogy amennyiben esetleg az elkülönülési kötelezettség elrendelése mellett döntenének, azt idejében közlik. A járványhelyzet javult, néhány hete csökken az újonnan fertőzötteknek a száma, továbbá több, korábban megbetegedett páciens távozhat az ország kórházaiból, mint amennyit elhelyeznek – emelte ki Darija Kisić Tepavčević, mondván, hogy ennek ellenére fegyelmezettnek kell maradni. Az iskolakezdéssel és a színházak, valamint a mozik ismételt működésével kapcsolatban megjegyezte: „Bármilyen tömeges gyülekezés kockázatos járványügyi szempontból, ám amennyiben az emberek betartják az óvintézkedéseket, a kockázat minimálisra csökken.”

Beta (illusztráció)

Beta (illusztráció)

Megtörténhet, hogy a köztársasági egészségügyi válságstáb azt javasolja majd, hogy azok a diákok, akik külföldön jártak, tíz nappal később térjenek vissza az iskolapadokba – jelentette be a Politika napilapnak nyilatkozva Predrag Kon epidemiológus. A válságstáb tagjának értékelése szerint fennáll annak a veszélye, hogy a gyerekek megfertőződtek külföldön.

– Ezt rendkívül fontosnak tartom, ezért is tervezem ezt a kérdést napirendre tűzni a válságstáb következő ülésén. Ez az én személyes ötletem. Hiszem, hogy amennyiben a válságstáb támogatná felvetésemet, még inkább csökkenne a vírus terjedésének a lehetősége az iskolákban. Jó lenne, ha legalább javaslat formájában megfogalmazódna ez az intézkedés – fogalmazott Predrag Kon, aki hiszi, hogy az intézkedés legfeljebb néhány tíz gyermeket érintene országszerte.

„Szerbia marad a piros listán”

A Tanjug hírügynökség értesülései szerint indokolatlan arra számítani, hogy az Európai Unió javasolhatja a tagállamoknak, hogy Szerbiát töröljék a piros járványügyi besorolású országok listájáról. A harmadik országok vonatkozásában hatályos beutazási szabályok megvitatása jövő héten szerepel napirenden Brüsszelben, de nem valószínű, hogy bármi változik az egyes országok – beleértve ebbe Szerbiát is – tekintetében jelenleg hatályos szabályok vonatkozásában – tudni véli a Tanjug, brüsszeli bennfentesekre hivatkozva. Habár Szerbiában javult a járványhelyzet, az ország még nem tesz eleget az Európai Unió Tanácsa mércéjének. A hírösszefoglalóban arra is emlékeztetnek, hogy a hatályos besorolás ellenére az EU tagállamai önállóan döntenek arról, hogy milyen beutazási szabályokat foganatosítanak egy-egy ország vonatkozásában.

125 fertőzött – Nincsen elhunyt

A csütörtöki járványügyi jelentés értelmében egy nap alatt 8836 koronavírustesztet végeztek el az országban, ebből 125-nek az eredménye volt pozitív (1,4 százalék). Lélegeztetőberendezés segítségére a légzésben 36 személynek van szüksége. A hivatalos jelentés értelmében az említett 24 óra alatt senki nem hunyt el a betegség szövődményeinek következtében, a járvány kezdete óta 707 páciens hunyt el; a halálozási arány 2,27 százalék. Jelenleg 696 személyt gyógykezelnek kórházban. A járvány kezdete óta hivatalosan 31 099-en betegedtek meg.