Szerémség Szerbia északi részén elterülő gazdag régió, ismert borvidék, számtalan kulturális és történelmi látnivalók helyszíne.
Már a római időkben Szerémség-szerte termesztettek szőlőt és készítettek bort. A középkorban a szerémségi borokat „királyi borokként” emlegették. A kiváló itáliai borokhoz szokott tudós, Galeotto Marzio írta: „Nem tehetem, hogy a Szerémség boráról hallgassak, mely annyira kellemes, hogy a föld kerekén nehéz lenne párját találni!”
1502-ben Ulászló királyunk esküvőjére 100 hordó szerémségi bort hozattak. Miután a törökök betörtek Szerémségbe, II. Ulászló így kesergett: „Imárost nagy baj köszönt reánk, elesett Szerém, arra kényszerülünk, hogy most Tokajit igyunk!”
A leghíresebb szerémségi bor a Bermet, 27 féle gyógyfűvel, aszalt gyümölccsel, fűszerekkel ízesített édes vörösbor, receptje titkosított. A bor a Titanic itallistáján is szerepelt.
Karlóca (Sremski Karlovci) Vajdaság legszebb kisvárosa. 1699-ben itt kötötték meg a 150 éves török háborút lezáró karlócai békét. A tárgyalások színhelye egy dombon álló épület volt. 72 napig tanácskoztak itt a Szent Liga képviselői (osztrák, orosz, lengyel és velencei követek), a török fél, valamint a holland és brit küldött. A kimerítő tanácskozásokat a velencei küldött nem élte túl. Mivel nem tudták eldönteni, ki menjen be elsőként az épületbe, ezért négy bejáratot csináltak rajta, s egyszerre léptek be. A tárgyalóasztal pedig kerek volt, hogy egyik fél se ülhessen az asztalfőn. A békehatározat 1699. január 26-án – a legtöbb adat szerint – éjfél előtt 15 perccel született meg, a török csillagászok ezt az időpontot tartották legmegfelelőbbnek.
1710-ben a ferencesek telepedtek le ezen a helyen, és az eredeti építmény helyett egy szép kápolnát építettek, melyet többször felújítottak. A létesítményt évente néhányszor ma is használják. A kápolnát érdekes ablakok díszítik. Az épületben négy óra látható, az egyik az oltár fölött, az emeleten egy kisorgona kapott helyett.
Karlóca központjában áll a szerb ortodox Szent Miklós-katedrális, melyet szép freskók ékesítenek, mellette ékeskedik a római katolikus Szentháromság-templom. A templomok előtt helyezkedik el a város szimbóluma, az oroszlános kút, amelyet négy oroszlánfej díszít. A monda szerint aki még nem találta meg a párját, és a kút vizéből iszik, Karlócán lesz szerelmes.
Karlóca egyik lenyűgöző szépségű helye Szerbia legrégebbi gimnáziuma (1791-ben alapították). Könyvtárában sok szerb kiadvány első példányát őrzik. Körülötte szobrokkal díszített park húzódik.
A XVIII. században kb. 52 német család települt Karlócára – ma alig 72 német ajkú lakos él itt. Érdemes ellátogatni az 1739-ből származó német tájházba, amely bemutatja a német lakosok életmódját, szokásait és kultúráját. A német egylet programokkal várja az érdeklődőket. Minden évben megrendezik a kuglóffesztivált, táncestéket, valamint kórustalálkozókat is szerveznek.
Karlóca legrégibb borászata a Vinarija Živanović, mellette található a méhészeti múzeum. 2016-ban itt járt Charles angol trónörökös és felesége, Camilla – bort és mézet is vittek haza.
A Fruška gora lankáin 24 szerb ortodox kolostor található. Fruška gora egyik legszebb kolostora a krušedoli kolostor. Đorđe Branković nagybirtokos alapította a XVI. század elején, oroszországi támogatással. A kolostor egyházmegyei székhely volt. Itt nyugszanak a Branković család tagjai, több pátriárka, Ljubica hercegnő, IV. Obrenović Milan király. A templom falait csodálatos festett oszlopok, jó állapotban lévő freskók díszítik, különösen szép az ikonosztázis a nagy kereszttel. A kolostoron kívül helyezkedik el az ötemeletes harangtorony.
A gyógyvizéről híresVrdnik (Rednek) kellemes, erdős környezetben terül el. A fürdő mellett gyógyközpont, luxushotelok épültek, a mozgást kedvelőket egy 2 km-es sétaút várja.
A Vrdnička kula etnofalu egy modern üdülőközpont, apartmanokkal, hotelokkal, éttermekkel, helyi specialitásokkal.
A Vrdniktől 15 km-re lévő római kori, mára már restaurált tornyot 20 perces erdei séta során közelíthetik meg az oda látogatók. A tornyot valószínűleg Probus római imperátor építtette 280 körül. A 18,5 méter magas torony valószínűleg védelmi és felderítő célokra szolgálhatott. A kirándulók az épített lépcsőkön megmászhatják a tornyot, és a belsejébe is bejuthatnak. Ez az erdei sétával együtt szép kis kirándulás!
