2024. március 29., péntek

A nagybani fakitermelés ellen küzdenek

Zentán aláírásgyűjtés indult a várossal szemben lévő strand fairtása miatt és a strand kialakítása érdekében

Zentán nyaranta, aki csak teheti, szabadidejében igyekszik kivonulni a Tisza mellé, hogy ideig-óráig élvezze a szőke Tisza hűs vízét, vagy éppen csak egy kis időt eltölthessen egymagában vagy baráti társaságban. Az észak-bácskai kisváros esetében a Népkertben a „kék medence” , a Tisza mellett pedig három, többé-kevésbé rendezett strandon tölthetik fel „leürült akkumulátoraikat” a zentaiak. A zentai oldalon, a várostól mintegy 3 kilométerre található Halász Csárdán, illetve a folyót átívelő híd közvetlen közelében, a bánáti oldalon pedig a várossal szemben kialakított strandon. Ezek közül egyik sem tekinthető legális strandnak, de sokak kedvenc fürdőhelyei, a Halászcsárda és a várossal szembeni strand infrastruktúrája volt a legjobban kiépítve. Az előbbin egy, a csárdán telket bérlő zentaiakból álló civil szervezet a fürdőzők számára padokat, napernyőket, illemhelyiséget és kutat épített ki, ugyanakkor az üdülőtelepen utcatáblák kihelyezésével könnyítette meg a tájékozódást, felújította a villanyvezetéket, parkolóhelyet és játszóteret létesített. Néhány éven keresztül strandnapokat szerveztek az üdülőtelep népszerűsítése érdekében. Volt, akinek szemet szúrt a szorgoskodásuk, amit szóvá is tettek, az aktivisták pedig belefáradtak a torzsalkodásokba.

A közkedvelt fürdőhely...

A várossal szembeni strand rendezésébe évekkel ezelőtt egy nyugalmazott hajóskapitány vágott bele elsimította a területet, homokot hordatott rá, röplabdapályát, zuhanyozót, a legkisebbeknek pedig hintákat szereltetett föl, s a több évtizeddel elültetett s azóta nagyra cseperedett nyárfák árnyékában nyaranta egy zentai vendéglátóhely is kiköltözött gyorssütödéjével, így a terület nagyon gyorsan az egyik közkedvelt fürdőhellyé nőtte ki magát.

Már korábban ki kellett volna vágni a fákat

Ezért is borzolta fel a zentaiak kedélyét, amikor a DTD Felső-Bánát Kft. a tavasz folyamán tarvágással kezdte kitermelni a nyárfákat a a strandtól a töltésig terjedő, többhektáros területen. A vállalat illetékesei napilapunknak nyilatkozva azzal indokolták tevékenységüket, hogy már korábban ki kellett volna vágni a fákat, mivel a strand pereménél található vastag példányok belülről teljesen elkorhadtak, s emiatt potenciális veszélyt jelentettek a nyaranta itt fürdőző, napozó polgárok számára. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy 25-30 év elmúltával ki kell termelni a beérett, termetesre nőtt nyárfákat. A fák egy részét ugyanis néhány éve vírusos betegség is megtámadta és károsítja.

Azt is elmondták, hogy a kivágott faanyag egy része a betegség miatt már nem alkalmas ipari feldolgozásra, a felhasználható törzseket és a vastagabb ágakat pedig feldolgozóüzemeknek adják el. A vállalat illetékesei megígérték, hogy őszre új nyárfást telepítenek, amelyekből tíz év után már termetes lombos fák lesznek.

Mindez azonban nem nyugtatta meg a folyó melletti terület szerelmeseit, egyesek már azt is tudni vélték, hogy mely hazai raklap- és dobozgyártóval kötött szerződést a fákat kitermelő cég. A láncfűrészzúgás meg csak folytatódott, az adott terület pedig egyre kopárodott, így igencsak szomorú kép fogadja azt, aki napjainkban lelátogat erre a strandra, nem is beszélve a felemás elrendezéséről. Ezen a cseppet sem környezetbarát és turistacsalogató képen szándékozik változtatni a zentai természetkedvelőkből álló Odbranimo našu okolinu /Védjük meg környezetünket nem formális polgári tömörülés. Az elmúlt napokban online aláírásgyűjtést szervezett, amit a https://www.peticije.online/igazi_erdert_es_rendezett_varosi_strandert internetes aláírásgyűjtő oldalon írhatnak alá azok, akik szívükön viselik a Zentánál lévő strand sorsát, az elkövetkező időszakban a város különböző pontjain is elkezdik gyűjteni az aláírásokat.

A környezetvédelmi akció kapcsán Mina Delić, a projektum koordinátora elmondta, hogy zentai születésű újságíróként és fotósként szereti szülővárosát, de leginkább a Tisza folyó és a partján lévő erdő az, amely a szívéhez nőtt. Különösen azóta, amióta elment dolgozni a nagyvilágba. A szíve viszont évről évre hazahúzza őt a szeretett városához és a Tiszához.
– Mindig, amikor visszajövök, az első dolog, hogy a kutyámmal elmegyek az erdőbe, felmászok egy fára, és itt csendben üldögélek, lenyugtatom a lelkemet. Itt mindig biztonságban érzem magam – ecsetelte, majd hozzáfűzte, hogy miután az egyik munkajellegű útjáról hazaérkezett, csalódva mondta édesanyjának, hogy mennyire megváltozott a szülővárosa. Édesanyja ekkor azt válaszolta neki, hogy szerinte csak ő változott meg.
– Persze mindkettőnknek igaza van, de Zenta egyre elhanyagoltabb, s sok rossz lépés történt, ami azt a kis jót is tönkretette, ami még imitt-amott érezhető a városban. Másrészt nekem alkalmam volt világot látni, s megtapasztalhattam a nagyvilágban lévő jó dolgokat, így azt is, hogy amennyiben odafigyelünk és cselekszünk, a környezetünk is igazán szép lehet. Ahogyan azt is, hogy nem muszáj szétdobálni a szemetet, aminek az újrahasznosítását kiválóan végzik külföldön. Vannak helyek, ahol hagyják nőni a fákat és nem tiporják le őket, csak azért, hogy az emberek jobban éljenek,s az emberek is igazán tisztelik egymást – magyarázta.

Így Mina, amikor elkezdődött a nyárfák kivágása, rögtön érezte, hogy cselekednie kell, s ezért is kezdeményezte a petíció elindítását, ami szerinte kihagyhatatlan a helyzet megváltoztatása érdekében. Korábban az Erdősítsük Vajdaságot! civil szervezet támogatásával a Köztársasági Erdőgazdálkodási Igazgatóságnál már kezdeményezték, hogy változtassák meg a Felső-Bánát erdőgazdálkodásáról szóló alapszabályzatot (Osnova za gazdovanje šumama za GJ „Gornji Banat”). Ezt a kezdeményezésüket viszont azzal az indokkal utasították el, hogy e szabályzat csak akkor módosítható, ha „közben megváltoznak a körülmények”, ez viszont az erdőgazdálkodási igazgatóság értelmezése szerint ezúttal nem áll fenn.
– Azért is gyűjtjük az aláírásokat, hogy hivatalosan megmutassuk a hatóságoknak, hogy igenis megváltoztak a körülmények, s a polgártársaink nem szeretnék, ha a strandjuknál és a közvetlen környezetükben 20-30 év múlva megismétlődne ez a nagymértékű fakitermelés.

A nem formális tömörülés tagjai valójában egy igazi erdőt szeretnének az adott területre telepíteni az ipari faként számon tartott nyárfák helyett, és persze azt, hogy legalább ezen a területen soha többé ne legyen fakitermelés. Az akció résztvevői ugyanakkor azt is el szeretnék érni, hogy az itt lévő strandhelyet egyszer és mindenkorra úgy kiépítsék, ahogyan egy igazi strandot illik.
– Más szóval, követeljük, hogy a Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium indítsa el a GJ Gornji Banat, azaz a JVP Vode Vojvodine erdőgazdálkodási alapszabályzatának megváltoztatását, és ennek értelmében a 6. osztály b részlegében a Tisza-parton a tervezett klónozott nyárfák ültetése helyett ezt a területet a megfelelő hosszú életű, hazai, őshonos fafajtákkal ültesse be. Ugyanakkor el szeretnénk érni, hogy a zentai és a csókai önkormányzat támogassa elképzeléseiket, s hogy mindkét község képviselő-testületének első, mentetrendi közgyűlésén a képviselő-testület fogadja el azt a kezdeményezést, amit már mindkét önkormányzatnak kézbesítettünk – taglalta a fiatal aktivista.
Mina szerint egyébként a fent megnevezett vállalat akkor okozta a kárt, amikor nyárfaklónokat ültettek az őshonos fák helyett. Ez ugyanis negatívan érintette az így is nagyon veszélyeztetett Tisza melletti erdős ökoszisztémát, ami lényegében nagy hatással van az egész tartomány ökoszisztémájára is. Mindezt már azzal is valamelyest jóvá lehet tenni, ha minél többen aláírják petíciót, s ha mindkét Tisza menti község önkormányzata hivatalosan és aktívan is kiáll az ügy mellett. Ugyanakkor fontos az is, hogy a döntéshozók is megértsék, hogy bármit is csinálunk az életben, a tiszta víz, a szép, zöld környezet és a bennük zajló élet az, ami lényeges, a többi csak lényegtelen kifogás.

Az aláírásgyűjtés mellett más akciókat is terveznek

A Odbranimo našu okolinu /Védjük meg környezetünket nem formális tömörülés, az aláírásgyűjtés mellett más akciókat is terveznek céljaik megvalósítása érdekében.
– Egy összejövetel megszervezése is a tervek között van, amelyen szakemberek beszélnek majd a Tisza ökológiai térségéről és a nyárfaklónok telepítésének az ártéri erdők ökoszisztémáját sújtó hatásáról, illetve a biodiverzitás veszélyeiről – hangsúlyozta beszélgetőtársunk, aki arra is rámutatott, hogy Zentán több hely is kritikus állapotban van, s közülük a legsúlyosabb a Népkert helyzete.
– Egyszer hallottam két bácsit beszélgetni a kútnál arról, milyen kopár lett ez a park… És persze, hogy igazuk van. Idősebb polgártársaink emlékeznek arra, hogy milyen is volt itt régebben, sok szép tölgyfa (fűzfa is volt ott a régi kútnál), szép berendezett rész virágokkal, rendes játszótér, és a tűlevelű fákból is sokkal több volt.

Rendes fásítás nincs

– Mostanában csak vágják ki a fákat, de rendes fásítás nincs. Mert nem elég kiásni egy gödröt és beleültetni egy ingyen szerzett kicsi facsemetét. A faültetés komoly munka, s ha ezt nem végzik rendesen, akkor könnyen megismétlődhet az az eset, amikor a Népkertben, a 2014-ben születtek számára elültetett fa kiszáradt. Hallottam, amikor az ebben az évben született gyermekek a szüleiktől kérdezgették szomorúan, hogy miért pont az ő fájuk halt ki?

Az internet mellett a zentai Bataka nyomdában (Ada utca 2.) már aláírható a zentai környezetvédők petíciója, de itt kérni is lehet egy példányt belőle, hogy minél többen aláírhassák a kezdeményezést, az így kitöltött példányt pedig vissza kell vinni.

A zentai környezetvédők hétfőnként és péntekenként a zentai piactéren is gyűjtik az aláírásokat.