Mielőbb újra kell indítani a magyar–kínai gazdasági együttműködést, erre mindkét oldalon megvan a politikai szándék – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn online sajtótájékoztatón, kínai útjáról beszámolva. A látogatás jelentőségét jól mutatja, hogy a külügyminiszterek között az eredetileg fél órára tervezett négyszemközti megbeszélés több mint másfél órára nyúlt, ami után még egy plenáris tárgyalás is következett. A két miniszter sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország és Kína nagy jelentőséget tulajdonít együttműködésüknek.
Szijjártó Péter (Fotó: MTI)
A külügyminiszter köszönetet mondott a kínai kormánynak a koronavírus-járvány ideje alatt tanúsított együttműködésért. Kínából 185 repülőgép szállította az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket Magyarországra, a több mint 90 millió maszk, 40 millió védőruha és 800 ezer gyógyszer szükséges volt ahhoz, hogy sikeres lehessen a világjárvány első hullámával szembeni védekezés – idézte fel.
Hangsúlyozta: a mostani megbeszélés fő témája az volt, hogy milyen menetrend szerint indítsák újra Kína és Magyarország gazdasági együttműködését. Mára Kína vált a magyar gazdaság második legjelentősebb importforrásává, a kínai vállalatok pedig több mint ötmilliárd dollár értékben hajtottak végre beruházásokat eddig Magyarországon, így a magyar gazdaság jövőbeni sikere szempontjából fontos, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés minél gyorsabban visszatérjen a régi lendületéhez.
Szijjártó Péter elmondta: a magyar–kínai gazdasági együttműködés újraindításához szükséges politikai akarat mindkét oldalon megvan, ezért most egy világos menetrendet vázoltak fel ehhez. Megállapodtak, hogy tovább szélesítik a pénzügyi együttműködést, a Magyar Nemzeti Bank és a kínai központi bank között korábban már létrejött egy megállapodás a devizacseréről, ennek bővítésére megvan a szándék mindkét oldalon. Mindez, a mostani bizonytalan helyzetben, a pénzügyi stabilitás javításához nagymértékben hozzájárulhat. Megjegyezte: a négy legnagyobb kínai bank közül három már működik Magyarországon, illetve készíti elő a működését, hozzájuk csatlakozik a kínai fejlesztési bank, amely hamarosan képviseletet nyit Budapesten.
A tárcavezető kitért arra is, hogy folytatódnak a magyar gazdaság szempontjából rendkívüli jelentőséggel bíró high-tech kínai vállalati beruházások Magyarországon. A Wanhua vegyipari vállalat a következő öt évben 300 milliárd forintnyi beruházást hajt végre Magyarországon. Arról is beszélt, hogy megállapodtak a világ egyik vezető számítógépgyártó vállalatával, hogy az első európai közvetlen termelőegységét Magyarországon hozza létre. Emellett folytatják az egyeztetéseket az elektromosautó-ipar legnagyobb kínai cégeivel további magyarországi beruházásokról.
Szijjártó Péter közölte: újabb élelmiszeripari exportengedélyeket kapnak, így hamarosan lehetséges lesz a magyar marha- és bárányhús exportja Kínába. Egyeztetnek továbbá a korábban elrendelt baromfihús-exportkorlátozások feloldásáról is.
Közölte: megkezdték a munkálatokat a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizálására, és újraindult a vasúti teherszállítás Csungking és Budapest között.
Vang Ji kínai külügyminiszter kiemelte: magyar kollégája az első európai külügyminiszter, aki látogatást tesz Kínában a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet után. A látogatásnak nagy jelentősége van az együttműködés helyreállítása szempontjából. Azt mondta: Kína és Magyarország fontos partnernek tekinti egymást, és elkötelezettek az együttműködés erősítése, kiszélesítése, a kölcsönösen előnyös kooperáció építése mellett.
