Augusztus 20. arra emlékeztet bennünket, hogy Európa egyik legősibb államának polgárai vagyunk – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, állami kitüntetések és minisztériumi elismerések átadása alkalmából mondott beszédében.
Elisabeth Ellison-Kramer osztrák nagykövet átveszi a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést (Fotó: MTI)
Ezerhúsz esztendőre visszatekintő államiságunk kevés csendesen pergő évszázadot mondhat magáénak, kevés olyat, amelyben békében, gyarapodással teltek az évtizedek, biztonságban élhettek a családok, otthonok, falvak és városok épülhettek anélkül, hogy küzdeni, védekezni kellett volna – idézte fel a miniszter.
Emlékeztetett arra: sokkal gyakoribb volt, hogy a nemzet megmaradásáért, szabadságáért, nyelvéért, hitéért, közösségéért kellett küzdeni.
Hozzátette, a múlt nyom nélkül sosem tűnik el: következményeiben és alkotásainkban is velünk van, belőle táplálkozik a jelen és belőle épül a jövő.
„Ezen a napon, amikor ezer esztendő történelmét ünnepeljük, meg kell, hogy állapítsuk, mindent egybevetve, minden nehézség ellenére hazánk jobb állapotban van, mint kontinensünk” – jelentette ki Gulyás Gergely, kiemelve „a régi és már-már születésekor is meglehetősen ócska, de erőszakos kísértet garázdálkodását Európa számtalan országában”.
Közölte: a múltat végképp eltörölni jegyében, az Újvilágból vett szokás szerint szobrokat lehet dönteni, múltjukhoz ragaszkodó polgárokat lehet megverni és bántalmazni. Elborzadva látjuk újra a 2006-os Budapest képeit, ezúttal Fehéroroszországban: a gyülekezési jog lábbal tiprását. Látjuk az egyre nyíltabbá váló keresztyénüldözést a világban, és a keresztyén közösségek meggyengítését Európában – mondta.
Hozzátette, „látjuk az értelmiség elhallgatott és elhallgattatott csoportjait is, és mindazt, ami az általunk is jól ismert kommunista liturgiával együtt járt és együtt jár: a kikényszerített önkritika gyakorlását, elhatárolódásokat, elnézéskéréseket, égő, lerombolt, kávéházzá alakított templomokat és emelkedő Marx- és Lenin-szobrokat.”
Gulyás Gergely hangsúlyozta, Közép-Európa igyekszik szemben állni a mai korszellem ezen részével; Szent István Intelmeinek azon passzusát idézte, amely szerint „aki megveti, amit megszabtak elődei, az isteni törvényekre sem ügyel”.
Számunkra fontos a szabadság, fontos a polgárait szolgáló állam, fontos a támadás alatt álló, kultúrát őrző közösség – jelentette ki, megjegyezve, keretet és védelmet a több mint ezeréves magyar állam nyújt.
