Fehéroroszország katonai egységeket vezényelt a nyugati határára válaszul külföldi kormányok fehérorosz belpolitikai helyzettel kapcsolatos nyilatkozataira - jelentette be Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök kedden az állami televízióban közvetített beszédében.
A hivatalban lévő államfő szerint a csapatok teljes készültségben vannak, és készek teljesíteni a kötelességüket. Mint mondta, az ország nyugati határai mentén feszültségkeltés folyik, a nyugati országok növelik katonai erejüket a régióban.
Lukasenko emellett hatalomátvételi kísérletnek minősítette a Szvetlana Tihanovszkaja ellenzéki elnökjelölt által javasolt ellenzéki koordinációs tanács létrehozását és "megfelelő" válaszlépéseket helyezett kilátásba. A fehérorosz ellenzék egyik szóvivője szerint a testület, amelynek célja a békés hatalomátadás biztosítása, még a nap folyamán összeül Minszkben.
"Egyértelműen látjuk, hogy ez hatalomátvételi kísérlet" - hangoztatta Lukasenko. Kijelentette, hogy lépéséket tesz azok ellen, akik csatlakoznak a tanácshoz.
Olga Kovalkova, Tihanovszkaja bizalmasa sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ellenzéki koordinációs tanács első ülését szerdán tartja. Hangsúlyozta, hogy a testületnek nem célja a hatalom illegális úton történő megszerzése.
"A koordinációs tanácsnak nem célja a hatalom megragadása törvénytelen módszerekkel. Mi csakis törvényes és erőszakmentes eszközökkel élünk" - emelte ki Kovalkova, aki szerint Tihanovszkaja hamarosan visszatér Fehéroroszországba. "Nem tervezte elutazását. Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben visszatér Fehéroroszországba. Jelenleg semmi sem fenyegeti itt" - jelentette ki Kovalkova.
Makszim Znak, a tanács egyik tagja leszögezte, hogy a testületnek nincs politikai programja, mivel nem célja a hatalom megszerzése. Közölte azt is, hogy a tanácsnak hetven tagja lesz.
Maria Kolesznyikova, Szvetlana Tihanovszkaja egyik harcostársa pedig arról beszélt, hogy a koordinációs tanács baráti, kölcsönösen előnyös, gyakorlatias és átlátható kapcsolatokra fog törekedni Oroszországgal, Ukrajnával és az Európai Unió tagállmaival is. Hozzátette, hogy az ellenzék már több megkeresést is kapott külföldről a párbeszéd felvételére.
A Belta fehérorosz állami hírügynökség a minszki védelmi tárcára hivatkozva korábban közölte, hogy tervezett repüléseket hajtottak végre a határ mentén a légtér védelme érdekében. A minisztérium egyébként a tájékoztatta Nagy-Britannia, Németország, Litvánia, Ukrajna és Lengyelország katonai attaséját az intézkedésekről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden ismét beszélt Lukasenkóval. Négy nap alatt ez már a harmadik telefonbeszélgetés volt a két elnök között. A Belta szerint Putyin hivatali partnerének az Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetéseinek tartalmáról számolt be, miszerint Moszkva elfogadhatatlannak tartja a szomszédja belügyeibe történő külső beavatkozásokat. Értesülések szerint Putyin katonai segítséget ígért Minszknek szükség esetén.
A fehérorosz belügyminisztérium kedden elismerte, hogy a rendvédelmi erők "egy kis része" felmondott a Lukasenko ellen zajló tüntetési hullám kapcsán az ellenzék felhívására. "Nem fogjuk elítélni azt a kis számú rendőrt, aki ma távozott a szolgálatból személyes meggyőződéseit követve" - áll a tárca közleményében.
Az utóbbi napokban az interneten több felvétel is megjelent egyenruhájukat kukába dobó rendőrökről.
A tárca közleményében felszólította a rendőröket, ne hagyják el szolgálati helyüket azt állítva, hogy a tüntetők kisebbségben vannak, miközben a lakosság nagy része békében akar élni.
Olha Csemodanova belügyi szóvivő közölte, hogy 44 tüntető van még hatósági őrizetben. Hozzátette, hogy a fogva tartottak nevét közzétették, a lajstromot kifüggesztették a fogdák hírdetőtábláin is.
Lukasenko a nap folyamán szolgálati érdemrendeket osztott olyan rendőrségi tisztségviselőknek, akik segítettek a kormányellenes tüntetőkkel szembeni hatósági fellépésben.
Kedd este ismét tüntetők gyülekeztek a minszki Függetlenség sugárúton. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a helyzet összességében békés volt.
A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Alekszandr Lukasenko megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat, valamint gumilövedékeket vetettek be. Legalább három tüntető meghalt.
