– Valóságos reptérhálózatot kellene létrehozni Szerbiában 2025-re; öt új repülőteret kellene kiépíteni. Igaz ugyan, hogy e projektumok egyike sem kifizetődő, de az biztos, hogy hozájárulnak az ország gazdaságának, különösen a turizmusnak és a légi forgalomnak a fejlődéséhez – nyilatkozta a Sputnik médiaháznak Mihajlo Zdravković, a Szerbia Repülőterei gazdasági társaság igazgatója.
Szerbiának több mint 30 kis repülőtere van, az utóbbi három évben ezeket egy központból igyekszik irányítani a Szerbia Repülőterei. Most éppen a Kruševac melletti Rosulje és az Užice környéki Ponikve repülőtérnek a központhoz való kapcsolásával foglalatoskodnak. Kruševac korábbi repülőterét szinte elnyelte az ipari övezet, ezért 2017-ben egy új kis reptér építését kezdték meg Parunovac falu térségében, ezt már át is vette a szóban forgó gazdasági társaság, most építi a sportrepülőgépeknek a hangárt, valamint a gurulópályákat.
Nyugat-Szerbiában úgyszintén régóta téma az egykori katonai repülőtér, a Ponikve alkalmassá tétele polgári utasszállításra, de az illetékesek még nem döntötték el, tényleg szükség van-e egymáshoz viszonylag csaknem két repülőtérre is, vagy a Ponikve 500 hektáros területét használják fel inkább más, idegenforgalmi célokra. Közben nagy ütemben folyik a pranjani sportrepülőtér kiépítése. 1944-ben egy improvizált pályára ezen a helyen szálltak le a szövetségesek repülőgépei, hogy kimentsenek több mint 500 amerikai pilótát, így az új sportrepülőtérnek emlékközpontja is lesz, afféle idegenforgalmi látványossága – ismertette Zdravković. (A napokban a közlekedési miniszter bejelentette: szeptember 19-ére készül el a létesítmény, és a megnyitón az amerikai kormányzat képviselői is jelen lesznek.) Az ország keleti oldalán is tervben van egy kis repülőtér, a Srebrno jezero építése, ez szintén fellendítené a vidéken a turizmust – tudósít a Sputnik.
– Tágabban kell szemlélnünk a dolgokat. Ha csupán a kifizetődőségre, a nyereségre gondolnánk, akkor a belgrádi Nikola Teslán kívül más repülőterünk nem is lenne. Mert ezeknek a kis repülőtereknek a fenntartása nem kifizetődő, még a niši Konstantin Veliki működtetése sem, hiszen hiába fordult ott meg tavaly 422.000 utas, az alacsony illetékek nem hoznak nyereséget. A kormány felismerte, hogy az egyenletesebb regionális fejlődés érdekében mégis fontos a kis repterek létezése, és rajtunk keresztül finanszírozza építésüket, fenntartásukat. Vajdaságra vonatkozóan is vannak tervek, és már kezdeményeztük, hogy a gazdasági társaság fennhatósága alá kerüljön a zombori és a fehértemplomi repülőtér is. A kitűnő pilótaiskolával rendelkező verseci repülőtéren kívül működik az écskai reptér is, szintén aktív a čeneji sportrepülőtér. Mindezekkel kapcsolatban vannak elképzelések, de egyidejűleg lehetetlen mind valóra váltani – mondta Zdravković.
Slobodan Aćimović, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára helyesli a kis repülőterek központi irányítását, szerinte gazdasági szempontból igenis igazoltak ezek a befektetések, arról nem is beszélve, hogy a sok ezer szerbiai vendégmunkásnak nem kell majd napokig utaznia hazafelé, hanem igénybe veheti e kis repülőterek szolgáltatásait. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a turizmus szempontjából fontos jó közutakkal összekötni a repülőtereket és a közeli idegenforgalmi központokat. A Kraljevo melletti Morava légikikötőt például kedvező földrajzi helyzete ellenére keveset használják, mert onnan a Kopaonikra vezető út szinte használhatatlan. Ilyen problematikus útszakasz várja az autózókat Niš és a Balkán-hegység (Stara planina) között is.
