2024. április 25., csütörtök

Sétáljunk, tornázzunk!

A jó szokásokat minél korábban kell kialakítani a gyerekeknél. Ennek serkentésére hirdették meg Magyarországon a pályázatot a Jó tanuló, jó sportoló cím elnyerésére. A jó hír, hogy a nemzetpolitika@me.gov.hu címen augusztus 31-éig azok a külhoni magyar diákok is pályázhatnak, akik kiváló tanulmányi és kiemelkedő sporteredményeket értek el. Az év jó tanulója, jó sportolója címet és a vele járó 300 ezer forintos jutalmat külhoni régiónként egy-egy diák nyerheti el.

A mindennapos testnevelési óra bevezetésével Magyarországon az elmúlt tíz évben sokat tettek ezért, hogy a gyerekek mindennap mozogjanak. A mozgás, a testedzés, az erőnlét javításának fontosságáról beszélt nemrégiben prof. dr. Višeslav Hadži-Tanović belgrádi kardiológus is, aki olyan klinikákon szerzett szakmai tapasztalatot, mint a párizsi Lariboisière Kórház (Hôpital Lariboisière), továbbá az Egyesült Államok 4. legnépesebb városában, Houstonban működő Texas Szívsebészeti Intézete (The Texas Heart Institute), valamint a stockholmi Karolina Kórház. A jeles szakember Jugoszláviában elsőként nyitott szívsebészeti klinikát. A PRVA televízió élőműsora vendégeként hangsúlyozta: különösképpen fontos, hogy az ember megerősítse az immunitását. Elmondta: az ember nem a koronavírusban, hanem a vírus okozta betegségben hal meg. Arra biztatott mindenkit, aki valamilyen betegségben szenved, viseljen fokozottabban gondot magára, és bízzon abban, hogy az orvostudomány közben teszi azt, ami a dolga. Örömmel közölte, mennyi csecsemő született az utóbbi napokban a fővárosban. Ő optimista: az élet megy tovább, legyőzzük a vírusjárványt. A médiában dolgozóknak javasolta, mindig pozitív tartalmú hírekkel kezdjék a műsort: „Ma szép nap van. A polgárok élvezik a természetet, sétálnak.” Számoljanak be arról, hogy megtartottak valamilyen művelődési eseményt, hogy elkezdődtek a mérkőzések, és mi győztünk…” Elmondta, hogy ő és kollégái is pozitív értelemben beszélgetnek a páciensekkel. „Ezt a pozitív, győztes lelkületet kell belevinni a mindennapjainkba. Én a sportvilágban nőttem fel. Ha nem hiszel a győzelemben, soha nem fogsz győzni. Tehát célunk a győzelem.”

A vírusokról szólva elmondta: emberemlékezet óta léteznek. Volt, amikor egész hadsereget harcképtelenné tett. Az első világháborúban például a hastífusz, amelyben több katona halt meg Szerbia védelmében, mint az ellenség golyójától.

Elővigyázatosságra int bennünket, emlékeztetve arra, hogy tíz évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beharangozta a sertés- és madárinfluenzát (vírust), és aztán semmi sem történt, noha meg lettek vásárolva a védőoltások, amelyekre Szerbia például 2 millió eurót fordított. Véleménye szerint sok mindent nem tudunk a vírusról (különösen a vírusról, amelyet a mutáció jellemez), mint ahogy sok mindent nem tudunk más betegségekről. Elmondta, hogy minden statisztika szerint a korábbi vírusok okozta szövődményekben sokkal több ember halt meg, mint most. Mivel világszerte sokkal nagyobb érdeklődést tanúsítanak a hírközlő szervek a koronavírus iránt, az emberek szemében ez a vírus borzasztónak látszik.

Dr. Višeslav Hadži-Tanović szerint lehetetlen elfutni a vírus elől, inkább arra kell felkészíteni a szervezetünket, hogy képes legyen védekezni, amikor a vírus megtámadja. Ha az ember szervezete sérült, mert asztmában, bronchitisben, cukorbetegségben (diabétesz), reumás betegségben, szívelégtelenségben stb. szenved, melyek már legyengítették, akkor nekik, orvosoknak nagy gondjuk van megvédeni azoknak szervezetét, akiknek gyenge az ellenálló képességük. A legveszélyeztetettebbek azok, akiknek szívelégtelenségük van, vagy akiknek legyengült a tüdejük, a cukorbetegek és mások. Amikor megjelenik a vírus, akkor a krónikus betegségben szenvedőkkel az történik, ami az ellenség támadásakor. Az ellenség lehengereli a gyenge hadsereget. A sportban a gyenge csapat hálójába az ellenség berúgja a gólokat.

A kardiológus a koronavírus kapcsán szólt arról is, hogy ne lepődjünk meg azon, hogy fiatalok is meghaltak. Elmondta, foglalkozott ilyen tanulmányokkal. Ausztráliában például 100 000 futballista közül 20–30 sportpályán veszíti el az életét, csak nem mindig számolnak be róla a médiában. Olyan fiatalokról van szó, akik átmentek az egészségügyi ellenőrzésen, az orvostudományban azonban mindig vannak ismeretlen dolgok. Ő ezért a „családi orvos” híve, aki figyelemmel kíséri a család tagjait, és felállítja a szükséges „védelmet”. Szerinte senki sem koronavírusban halt meg, hanem annak a következményeitől: mert a tüdő vagy a szív felmondta a szolgálatot. A beteg kaparást érez a torkában, nehezen nyel, nehezen lélegzik, aztán köhög, belázasodik, a vírus megtámadja a tüdőt… Hogy életben marad-e, vagy nem, attól függ, hogy a tüdejének hány százaléka működik, illetve hogy a szíve elég erős-e.

A kardiológus tornagyakorlatok, guggolások végzését ajánlja az egészségeseknek. Akinek van kertje, a kertben tornázhat, akinek nincs, az a szobában nyitott ablaknál, illetve tanácsolta, az utcán sétáljunk mindennap legalább fél órát. Testmozgás nélkül sok szerv még „alszik”, nem kap elegendő oxigént, vért. Ha pihenünk, ülünk, kapacitásunknak mindössze a 20 százalékát használjuk. Akik sportolnak, azok sportoljanak. Természetesen, ha torokgyulladása, láza van az embernek, nehezen lélegzik, forduljon orvoshoz.

Szerbia sajnos az első három ország között van a világon a szívbántalmak miatti elhalálozás számát illetően. A Batut Közegészségügyi Intézet kimutatása szerint évente 53 000 ember ugyanis szívbántalmakban hal meg, azaz havonta 4400 ember, a koronavírusban pedig az adatok szerint havonta 80–100 beteg. Ennek ellenére a médiumokban nem jelentik be: „Ma szívbántalmakban 200 ember halt meg” – mondta a kardiológus. Úgy véli, nálunk sokkal komolyabb betegségre kell fókuszálni, mint amelyeket a koronavírus okoz.

A kongresszusok bevezető előadásaiban egyetemisták és orvosok részére a megelőzésről beszél. Mert ha valakinek jó a szíve és egészséges ellenálló képessége van, a vírusok átviharzanak rajta, mondja. „Mozgás, mozgás, mozgás, mély lélegzés és 2 liter víz/folyadék a hidratáláshoz, és akkor nem kell aggódni sem a korona-, sem bármilyen következő vírus miatt.”

Arra biztat minket, hogy minél többet sétáljunk a napon, mert a napsugarak megölik a vírusokat, és a mozgás emeli a szervezet ellenálló képességét. Orvosként betartja a védőmaszk viselését, amikor zárt helyiségbe lép be. Ellenben hangsúlyozza: séta közben levegőt kell belélegezni. A maszk viselésével csökken a belélegzett oxigén mennyisége, ami kedvez a vírusnak. Ezért tanácsolja, hogy zárt helyiségből kilépve vegyük le a maszkot. A tévéinterjúban elmondta, a cél, hogy az ember ne kerüljön orvoshoz. Csak a nagyon súlyos betegeket lélegeztetik gépen, mert a betegek 99,9%-ának erre nincs is szüksége.

„Mi, orvosok a páciens ellenálló képességének az erősítésére törekszünk mindennap. Gondoljunk a jó hírekre, hogy tegnap és ma mennyi csecsemő született! Szerbia olyan ország, amelynek prosperitása és sikere lesz. Tehát nem holnap, hanem már ma kezdjünk el mozogni, tornázni” – mondta a jeles kardiológus. – Nos, mire várunk?