A turizmus ritka témája a politikai újságírásnak. Nem olyan régen téma volt, s mi is írtunk róla. Az történt ugyanis, hogy a politika kezdte felfedezni, hogy a gyűlöletkeltés eredményes eszköze lehet a támogatás toborzásának, a szavazatok gyűjtésének. Migránsok még nem voltak, a zsidók és a cigányok elleni kampány némi kísérlet után nem bizonyult ildomosnak. Maradtak tehát a turisták. Könnyen elképzelhető, hogy az idegenek áradata zavarja azokat, akiknek ez nem hoz hasznot. (Képzeljük el, hogy Barcelonában, ahol évente 32 millió külföldi fordul meg, természetes, hogy ez zavaróan hat.) És már megindultak a tüntetések, „a turizmus megöli a közösséget”, „a turisták terroristák”, „turisták menjetek haza” jelszavakkal. Most a turizmus ismét politikai téma lett, mert a koronavírus megmutatta, hogy a világ mennyire összeszövődött és kárt okoz ennek a szövevénynek a megzavarása.
Kezdjük azzal, hogy a 2019-es év nagyon sikeres volt a turizmus számára az egész világon, de különösen a mi környékünkön. Képzelhetjük mit jelent ez, amikor már 2008-ban a turizmusnak 922 millió részvevője volt, és ez a szám állandóan nőtt. A légi forgalom növekedésével, az internet nyújtotta segítséggel, a kínai turisták számának megugrásával. (Magyarországon évente 430 ezer vendégéjszakát jelentenek a kínaiak.) Európa nemzeti jövedelmének 10 százalékát adja a turizmus, ami 17 millió embernek ad munkát.
Íme néhány adat a környékünkről. A belgrádi Politika közvetlenül a járvány kirobbanása előtt, február végén az első oldalon indítva majd két belső oldalon folytatva, Szerbiának a magyar csodára van szüksége címmel közölte, hogy tavaly a turizmus 1,4 milliárd eurós jövedelmet és 3,7 millió látogatót jelentett. Magyarországon Budapest lett a legnépszerűbb európai úti cél és a Magyar Hírlap közölte: „Aranykorát éli a hazai turizmus”. A 2019-es év ugyanis a korábbi rekordéveket is felül múlva további növekedést jelentett. A turizmus 428 ezer munkahelyet foglalkoztat és a nemzeti jövedelem 8,5 százalékát hozza. Horvátországban a nemzeti jövedelem 20 százalékát adja és a munkaerő 10 százalékát foglalkoztatja. Görögországban a gazdaság jövedelmének 20 százalékát hozza.
Erre a fontos gazdasági ágra rontott rá a koronavírus. Hatalmas kárt okozva és lesújtva az érdekelt országokra. Szerbiában már előre lekötöttek 480 ezer nyaralást, amelyek most egyszerűen teljesíthetetlenné váltak, mivel márciusban minden leállt. A számítások szerint ezzel a kieséssel – a légitársaságok vesztességét nem számítva – az ország turizmusát 300-400 millió euró kár érte.
Magyarországra vonatkozóan vannak legrészletesebb adataink. Mely szerint már márciusban 14 milliárd forinttal csökkent a turisztikai szállásadók bevétele. A külföldi vendégek száma 74 és a vendégéjszakáké 68 százalékkal esett vissza márciusban. Európából a 2019-es forgalomnak csak harmada jött be. Ázsiából és Amerikából kevesebb mint negyede. A legfontosabb küldő országból, Németországból 62 százalékkal kevesebb vendégéjszaka volt. De visszaesett a hazai látogatók száma is: a belföldi vendégek száma 64, a vendégéjszakáké 61 százalékkal csökkent.
Úgy számítják, hogy az év végéig 43-48 százalékkal csökkenhet a vendégéjszakák száma, ami 250–300 milliárd forint kiesést jelent a turizmusban. A gazdaság összveszteségét 800-900 milliárd forintra becsülik. Ennek magyarázata, hogy március 17-től úgy lezárták az ország határait, hogy csak magyar állampolgárok léphettek be az ország területére. Az éttermek egy ideig csak 15 óráig fogadhattak vendégeket, majd később be is zárták őket. A rendezvényeket betiltották, a szórakozó helyek bezártak.
Európai- és világméretben úgy számítják, hogy az idén a szálláshelyeket 50, az utazási irodákat 70 és a légi forgalmat 90 százalékos vesztesség éri. Európában a legnagyobb csapás a görögöket, spanyolokat, portugálokat meg a montenegróiakat érte. (Az utóbbiaknál 95 százalékos a visszaesés.) De Törökországban és Egyiptomban is negyedére esett vissza a látogatók száma.
Ebben a helyzetben természetes, hogy az érdekelt országok annak szurkoltak, hogy a járvány minél előbb lecsillapodjon, de ettől függetlenül júniusban-júliusban máris megnyitották a turista idényt. A várható eredménnyel kapcsolatban azonban teljes a bizonytalanság.
Mivel még a járványnak sincs vége, sőt már tudni, hogy a közhangulat által kikényszerített engedmények a fertőzések számát növelik. Az országokban teljes a bizonytalanság. A görögöknél látszik ez leginkább. Kinyitották a határokat, majd egyes országok polgárai számára ismét lezárták. Volt idő, amikor Bulgáriából jöhettek a turisták és Macedóniából nem. Közben olyan riasztó hírek jöttek, hogy a szigetekről menekülnek a turisták.
Még legjobban a horvátok úszták meg. A Jutarnji list ugyan feltette a kérdést: „Megmenti-e augusztus a koronaidényes turizmust?”. De a Horvátországba látogató turisták azt mondják, hogy az idény majdnem zavartalan. Egyes országok polgárai számára azonban továbbra is zárt a határ. Ráadásul a turisták tehernek érzik, hogy több határon vírusellenőrzésen kell átesniük.
Minden esetre a turizmus bajai komoly tanulságokat kínálnak. Elsősorban azt mutatják, hogy a világ mennyire eggyé lett. Az emberiséget már annyi száll fűzi össze, hogy ebben a kialakult egységben a legkisebb zavar is szörnyű következményekkel jár. (Legsúlyosabb következménye a határok lezárásának van.) És az egymásra utaltság megköveteli, hogy együtt keressük a megoldást.
