Az átlaghozamokról folyó heves viták, illetve az össztermésre vonatkozó, sokszor ellentmondásos adatok közlése helyett célszerűbb lenne az újabb vetés előtt azon gondolkodni, hogyan lehetne javítani a hazai búza minőségén. A legkevesebb, amit az állam megtehet, hogy szabályzatot készít a vetőmaghasználatról. A legrövidebben ez a lényege a búzapiac pillanatnyi helyzetét áttekintő elemzésnek, melyet az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Kutatóintézet kalászosgabona-szakértői, dr. Miroslav Malešević, dr. Radivoje Jevtić, dr. Vladimir Aćin és dr. Milan Mirosavljević készítettek.
Összefoglalójukban – amelyről a Politika napilap számol be – megállapítják, hamar elérkezik az újabb vetés ideje, s ez jó alkalom arra, hogy ismételten felhívják a figyelmet a hazai búzatermesztésben tapasztalható hibákra, melyek kiküszöböléséért mindenekelőtt az államnak kellene lépnie. Sürgősen ki kellene dolgoznia a (fémzárolt, jó hozamot ígérő) vetőmag használatára vonatkozó szabályzatot.
(Fotó: Ótos András)
A szakemberek kitérnek arra is, hogy egy hónappal az aratás befejezése után három különböző adat, értékelés is napvilágot látott a búzával tavaly bevetett, illetve a learatott területeket, valamint az átlaghozamot illetően. Az össztermésre vonatkozó adat 2.565.000 és 2.952.410 tonna között mozog, hivatalos statisztika még nincs. A nyilvánosságra kerülő, egymástól olykor nagyban eltérő adatokért senki sem vállal felelősséget, miközben ezek jelentős mértékben hathatnak a búza árára, ebből következően pedig a gazdák vetéssel kapcsolatos döntéseire – mondják a szakértők. Felhívják a figyelmet arra is, hogy Franciaországban (az EU legnagyobb búzatermő országában) 25 éve nem termett ilyen kevés búza, mint az idén: 26 százalékkal lett kevesebb a tavalyinál. Spanyolországban, Nagy-Britanniában és Németországban is kevés a kenyérgabona. A tőzsdéken az árak stabilak, a kereskedés csökkent, mivel az Európai Unióban, Ukrajnában, Oroszországban és más országokban is még tart az aratás. A nemzetközi kereskedelmet a világjárvány is korlátozza.
Szerbiában egyebek mellett gondot okoz az, hogy a búzatermesztők nem tudják pontosan, hogy a fajta mennyiben határozza meg a hozamot. Az egyes fajtákat maguk a nemesítők vagy azok képviselői mutatják be, és sikerük általában a kampány minőségétől függ, nem pedig tényleges tulajdonságaiktól. Azt javasoljuk a termelőknek, hogy körültekintően járjanak el, ellenőrizzék az adatokat az illetékes szakszolgálatoknál vagy a malmoknál, és csak azután döntsenek – üzenik a szakemberek. A hazai fajták az idén is bizonyították értéküket: magas hozamúak, a szem csúcsminőségű, jól alkalmazkodnak az agroökológiai feltételekhez. Az országban ma több mint 180 hivatalosan nyilvántartott fajta létezik, ebből tavaly ősszel nagyjából 100 fajtát vetettek.
– Szerbia az egyetlen ország a térségben, ahol a búzát nem osztályozzák, és nem minőség szerint fizetik. A környékben mindenütt, így Magyarországon, Romániában és Horvátországban is létezik valamiféle támogatás a minőségre, csak mi maradtunk e minőségértékelési rendszeren kívül, ez pedig meghatározza búzánk árát a hazai és a külföldi piacon. Itt az alkalom, hogy a fajtaválaszték módosításával, és ha bármennyi pénz is van erre, anyagi támogatással azok mögé álljunk, akik minőségi vetőmagot használnak – nyilatkozta Miroslav Malešević professzor. Mint mondta, a becslések szerint nálunk a búza vetésterületének több mint a felén nem certifikált, nem minősített vetőmag kerül a földbe, ami megengedhetetlen egy olyan országban, amely jelentősebb búzaexportőr szeretne lenni – számol be a növénynemesítő szakemberek figyelmeztetéséről a Politika.
