Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Óriás művészméhek Adán

A távol-keletről érkezett jövevényeket eddig csak Belgrád területén észlelték

ger

2020. augusztus 13., 09:56

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az adai katolikus templom kertjében található hársfák egyik cincérlárváktól kiluggatott törzsében eddig ismeretlen vadméhfaj jelent meg, amelyről csakhamar kiderült, hogy az Európába a Távol-Keletről behurcolt, igen tetszetős külsejű óriás művészméhről van szó. Az új vadméhfajt Szerbiában 2017-ben találták meg először Belgrád központjában, és azóta a főváros számos pontján sikeresen szaporodik.

Óriás művészméh nőstények (Gergely József felvétele)

Óriás művészméh nőstények (Gergely József felvétele)

Az óriás művészméh, latin nevén Megachile sculpturalis egyik kedvence a július végétől virágzó japánakác (Ada központjában is), amely gazdag virágpor- és nektárforrás. Az eredetileg délkelet-ázsiai eredetű faj élőhelye Kína, Korea, Tajvan, Japán. Európában, Franciaországban 2008-ban jelent meg, valószínűléeg áruszállítással, hajórakományban, ahol olyan fatörzs vagy egyéb üreges dolog volt, amely az óriás művészméh bölcsőjeként szolgált. Az ezekből kikelő óriás művészméhek azután tovább szaporodtak. Ausztriában és Magyarországon 2015-ben észlelték az első óriás művészméhek jelenlétét. „Hívatlan, de kedves vendég jelent meg a Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeumának udvarán, Gyöngyösön, az Orczy kertben 2015 júliusában: az óriás művészméh” – olvashattuk a múzeum honlapján.

A belgrádi biológiai egyetemen működő méhkutató központ szakemberei szerint egyáltalán nem jelent veszélyt az emberre az óriás művészméh. A nagy méhcsaládokba, méhtársadalmakba szerveződő méhekkel ellentétben a művészméh nőstényei egyenként gondoskodnak az utódokról, és nem védelmezik azokat agresszíven. Üreges fába, cincérlárvák által vájt járatokba, lukacsos téglafalba virágport és nektárt gyűjt a nőstény, és ebbe rakja petéjét, majd lezárja a kamrácskát, a méhbölcsőt, és kezdi az újabb építését. A kamrácskák sorával megtöltött járatot végül sár és gyanta keverékével lezárja. A petékből kikelő lárvák az odakészített virágporral és nektárral táplálkoznak. A fejlődésük ősszel megszakad, majd csak tavaszra bábozódnak be, az új művészméh-generáció nyár elején látja meg a napvilágot.

Lezárt méhbölcső hársfán (Gergely József felvétele)

Lezárt méhbölcső hársfán (Gergely József felvétele)

Mint minden új jövevény, állat- vagy növényfaj, potenciális veszélyt jelent az őshonos fajokra, mivel nem tudjuk, hogyan alkalmazkodik a helyi rokon vagy hasonló környezetigényű fajokhoz. Valamely más kontinensről behurcolt fajoknak nincs természetes ellenségük az új környezetben, mivel nem is voltak ott soha jelen.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az óriás művészméh igen jámbor fajta, a méreténél fogva (több mint kétszerese a háziméhnek) esetleg félelmet kelthet a laikus emberben, azonban nincs mitől tartani. Nem támad, hacsak nem próbáljuk meg puszta kézzel megfogni. Az európai virágporzó rovarok számának drasztikus csökkenése mellett egy új virágporzó, virágporral, nektárral táplálkozó méh még segítségére is lehet az embernek.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége