2024. április 25., csütörtök

Családi nap a Matica srpska Galériában

Kalandok kicsiknek, nagyoknak

Minden szombaton Kalandok kicsiknek-nagyoknak c. új programmal várják a szervezők a székvárosi Matica srpska Galériába a családokat. Tanulva az előző hónapok tapasztalataiból, amelyek ismét arra irányították a figyelmüket, mennyire fontos az emberközelség és mennyire értékes a család, a múzeum szakmunkatársai elhatározták, továbbra is a kapcsolatépítésre fognak törekedni. Ennek ápolása céljából külön családi programot alakítottak ki.

E program keretében szülők, gyerekek és nagyszülők szerepjátékok, izgalmas játékok, feladatok és különböző tematikus egységek által felfedezik az érdekes történeteket a művészekről és azok alkotásairól, amelyeket a Matica srpska Galériában őriznek. Erre a családi napra minden szombaton sor kerül. A rendezvényre a belépőjegy jelképes: az egész család részere mindössze 150 dinár.

Ezen a szombaton 10 és 18 óra között a kicsiket és a szüleiket a Két város – Buda + Pest –, amelyet a Duna köt össze c. kalandra várják, hogy játékos módon feltárják, hogy az ifjú Sava Tekelija (Tököly-Popovics Száva), aki 1761–1842 között élt, hogyan fedezte fel Pestet, és hogyan hagyta maga után a pesti egyetemen tanuló szerb fiúhallgatók részére alapított nevelőintézetet, a Tökölyanumot, amely Budapesten, az V. kerületben, a Veres Pálné utca 17–19. alatt ma is működik, és az ő nevét viseli. A családtagok egyebek között arra is fényt derítenek, hogyan működött ez az intézmény valamikor, több mint 200 évvel ezelőtt.

Az épület története egyébként három domborműnek köszönhetően a homlokzatról is leolvasható.

Az első dombormű az 1790-ben Temesváron tartott egyházi és politikai kongresszust mutatja, ahol Tököly Száva is szót emelt a szerb egyházi jogok törvénybe iktatása mellett. A második a Tökölyanum alapítását ábrázolja: azt a pillanatot, amikor Tököly a szerb polgárok és az egyház képviselőinek jelenlétében bevezeti első ösztöndíjasait az újonnan emelt kollégiumba. A harmadik az új épület 1907-es avatását ábrázolja, melyet már Fellner Sándor tervei alapján építettek.