Felavatták Petrás Incze János moldvai születésű szerzetes emléktábláját a szeged-felsővárosi Szent Miklós minorita templom plébániájának falán csütörtökön.
Fábri-Ivánovics Tünde és Fábri Géza, a Piarista Népzenei Kamaraműhely tagjainak előadása (Fotó: MTI)
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa avatóbeszédében úgy fogalmazott, Petrás Incze János joggal nevezhető a moldvai csángó közösség apostolának.
„Életpéldája arra tanít bennünket, hogy legfőbb feladatunk legjobb lelkiismeretünkkel, hazánk iránti szeretettel végezni munkánkat” – mondta.
„Már sikerült elérni, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaink ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az anyaországiak” – mondta a politikus, felidézve, egy évtizede annak, hogy az Országgyűlés elfogadta a külhoni magyarság egyszerűsített honosítását lehetővé tevő törvényt.
„Ennek köszönhetően az elmúlt tíz évben több mint egymillióan szerezték meg a magyar állampolgárságot” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy folyamatosan emelkedik a támogatott külhoni magyar intézmények, egyházi és civil szervezetek száma.
Szilágyi Péter úgy fogalmazott: addig beszélhetünk magyar jövőről, amíg vannak magyar fiatalok, ezért tartja a kormány kiemelten fontosnak oktatási intézményeik működtetését.
Kárpát-medence-szerte ötven magyar középiskola, kollégium és szórványkollégium működését biztosítja a kormány, emellett nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, kar tevékenységéhez nyújt állandó támogatást – mondta.
Közölte: a kormány segíti Csángóföldön az óvodák építését, a pedagógusok munkáját, az ott folyó oktatási programokat, hogy a fiatalok megőrizhessék nyelvüket, identitásukat.
Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem néprajzprofesszora Petrás Incze János életútját ismertetve elmondta: 1813-ban Moldvában, Forrófalván született. Édesapjához hasonlóan a Kézdivásárhely melletti Kanta minorita gimnáziumába járt, majd teológiai tanulmányait követően 1836-ban Egerben szentelték pappá. Azt azonban csak az utóbbi évek kutatásai tárták föl, hogy 1831–32-ben a szeged-felsővárosi minorita rendház noviciátusában készült fel papi és szerzetesi hivatására.
Lelkészi működését Pusztinán kezdte, majd egészen haláláig a szülőfalujával szomszédos magyar községben, Klézsén szolgált. 1841-ben 38 pontban megválaszolta Döbrentei Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia titkárának a moldvai csángó magyarokra vonatkozó kérdéseit. Majd sűrű levelezésükben beszámolt a csángók múltjáról, kultúrájáról, nyelvéről, összegyűjtötte népdalaik, balladáik szövegét – közölte az egyetemi tanár.
Petrás Incze János szülőföldjén több templom építésében és felszerelésében segédkezett – tudatta Barna Gábor, hozzátéve, a szerzetes felismerte, hogy csak az anyanyelven végzett lelki szolgálat lehet eredményes.
