Ha Biden nyer, Kamala Harris alelnök lesz (Fotó: AP via Beta)
Több bírálattal illette Donald Trump a novemberi elnökválasztáson ellene induló jelöltet, Joe Bident, akinek kampánycsapata előzőleg megnevezte a demokrata párti politikus alelnökjelöltjét. Ha novemberben Biden nyer, Kamala Harris lesz a legközelebbi munkatársa. Harris már most eldicsekedhet azzal, hogy ő az első színes bőrű női alelnökjelölt az USA történetében.
Máris ellentámadást indított Donald Trump a novemberi amerikai elnökválasztáson induló fő ellenfele, a demokrata párti Joe Biden ellen. Az amerikai elnök azt állítja, hogy ha veszít, az Egyesült Államok lakossága kezdhet kínaiul tanulni, mert Biden győzelme esetén az ország Kína tulajdonába kerül.
A 74 éves Tump leszólta a 77 esztendős Biden alelnökjelöltjét is, Kamala Harris szenátort is, akinek kiválasztását kedden jelentette be a Demokrata Párt kampánycsapata. Harris az első színes bőrű női alelnökjelölt az ország történetében. A két demokrata párti politikus tegnap (lapzártánk után) tartotta bemutatkozó és programadó beszédét.
Trump előzőleg radikális baloldalinak bélyegezte Harrist, egyszersmind emlékeztetett: a politikusnő a Demokrata Párt elnökjelölti posztjára is pályázott, s akkor új adókkal kampányolt, sőt a társadalombiztosítás államosítását is kilátásba helyezte. „A lassú Joe és a hamis Kamala együtt tökéletes pár, Amerikának rossz” – üzente Trump.
Az elnök bírálatai és aggályai érthetőek, hiszen népszerűsége igencsak megcsappant az utóbbi időben. Elsősorban az új típusú koronavírus-járvány rossz kezelése és a gazdasági problémák okozta magas munkanélküliség miatt.
Bő két hónappal az elnökválasztás előtt korai lenne még eredményt hirdetni, ám jelenleg minden közvélemény-kutatásban jócskán le van maradva Biden mögött. Ez nyilvánvalóan bosszantja az elnököt, miként az olyan becslés is, amely szerint teljesen esélytelen az újraválasztása.
Mások viszont felidézik Harold Wilson néhai brit miniszterelnököt, aki azt mondta, hogy a politikában néha egy hét is hosszú idő. Az USA-ban pedig még majdnem 12 hét van hátra az elnökválasztásig, és addig sok minden változhat. Akár Trump javára is, miként az legutóbb (a 2016-os elnökválasztáskor) is történt, amikor a jó előre biztos befutónak kihirdetett ellenlábasa, Hillary Clinton elbukott a végén.
Korábban is előfordult hasonló eset. Így 1988-ban, amikor három hónappal a választás előtt a demokrata párti Michael Dukakis csaknem 16 százalékkal megelőzte a felmérésekben a republikánus George H. W. Busht. Az eredményhirdetéskor aztán mégis az utóbbi győzött, biztos fölénnyel.
Az is igaz, hogy több ilyen, vagy ehhez hasonló esetet nem jegyeztek fel az USA-ban. És persze koronavírus-járvány sem pusztított még az országban, meg másutt sem. A betegség azonban az Egyesült Államokban szedte a legtöbb halálos áldozatot (a Trump-kormányzat ballépései miatt), amit a választók többsége nagyon is jól tud.
A szeptembertől felpörgő kampány fő kérdése ezért minden bizonnyal a járványügyi helyzet, és az annak nyomán kialakuló további gazdasági-szociális problémák lesznek. A járvány miatt azonban más kampánymódszereket kell alkalmazni. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy Trump nem vehet részt az általa igencsak kedvelt tömeggyűléseken. Biden is keveset szerepelhet a nyilvánosság előtt, ami neki viszont nagyon is jól jön, mert így legalább kevesebb alkalma lesz a rá jellemző rossz fogalmazásra és elszólásokra. Ezért az ősszel rendkívül fontos lesz a két elnökjelölt három tévévitája, amelyek segítségével sok minden kiderülhet, és sok választó végleges döntést hozhat arról, kire is szavazzon.
