Két hónapig sem tudna megélni jövedelem nélkül az Európai Unió tagállamainak több millió polgára – derült ki a brüsszeli Bruegel intézet legújabb kutatásából. Az állam segítsége nélkül nem lennének képesek fedezni a létfenntartási költségeiket, mivel erre nincs elegendő tartalékuk.
A kutatás eredménye alapján a legnehezebb helyzetben Horvátország van, ahol a lakosság 18 százalékának nem lenne elegendő pénze ételre és lakásköltségekre, ha a havi jövedelme megfeleződne. A horvátok 2 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Horvátországban mintegy 400.000 állampolgárt csupán egyhavi bevételkiesés a szegénységbe taszítana, ezenkívül 69 százalékuknak nincs annyi tartaléka, amennyiből két hónapot kényelmesen élhetne.
(Fotó: Dávid Csilla)
Az EU tagországai közül csupán Litvánia áll rosszabbul Horvátországnál, itt a lakosság 71 százalékának nincs két hónapra elegendő megtakarítása. A horvátoknál valamivel jobban állnak a szlovénok, akiknek az 58 százaléka nem halmozott fel két hónapra elegendő megtakarítást. Magyarországon a munkavállalók mindössze felének van két hónapra elegendő tartaléka, a munka nélkül maradottak pedig átlagban 3 hónapra „takarékoltak be”. Magyarországon az alkalmazottaknak csaknem a harmadát érintette a járvány miatti jövedelemcsökkenés. Máltán és Ausztriában a helyzet sokkal kielégítőbb, itt a lakosságnak ugyanis csak a 10 százalékának nincs két hónapra elegendő megtakarítása.
Lettországban és Szlovéniában megfelelő tartalékok nélkül a polgárok nyolc százaléka van kiszolgáltatva a rendszeres munkabérnek, Görögországban 5 százalékuk, Ausztriában és Finnországban a polgárok valamivel több mint nulla százaléka. A kutatás eredménye alapján az utóbbiak életminősége nem változna meg jelentősen, ha a munkabérük két hónapig megfeleződne.
A kutatás megállapítja – amit kutatás nélkül is tudhattunk –, hogy a gazdagabb országok polgárai sokkal kisebb arányban függnek azoktól az állami juttatásoktól, amit az elmúlt hónapok során a járvány okozta válsághelyzet enyhítésére folyósítottak az arra rászorulóknak.
