2024. április 19., péntek

A járványügyi helyzettől függ az iskolakezdés

Vicsek Annamária: Olyan észszerű megoldásokat kell találni, amelyek biztosítják, hogy kisebb létszámú osztályban dolgozzanak a tanárok, de nem túlterhelten

Az idei tanévkezdés számos újdonság elé állítja az iskolákat, tanárokat, tanítókat és a szülőket, sőt a diákokat is. Szinte még mindig nem lehet tudni, hogy is fog a tanév kezdődni a járvány idején, ám a minisztérium tegnap útmutatásokat küldött ki az iskoláknak, hogy tudják, mire kell felkészülniük. Az előttünk álló újdonságokról Vicsek Annamáriával, a VMSZ parlamenti képviselőjével, az oktatási minisztérium államtitkárával beszélgettünk.

Vicsek Annamária (Fotó: Ótos András)

Vicsek Annamária (Fotó: Ótos András)

Szeptember elsején minden iskolában valamilyen módon el kell kezdeni a munkát, és mint Vicsek Annamária rámutatott, azokon a településeken, ahol nincsenek megbetegedések, és ahol az iskola biztonságban tudja vállalni, hogy a gyerekek rendes körülmények között tanuljanak, az is megoldható lesz. Mindenképpen ebben a megoldásban kellene a leginkább reménykedünk. Más esetben viszont (ami szükség esetén várható) az iskolák adottságai is sokban befolyásolják majd azt, hogy hogyan szervezik meg a szeptember elsején kezdődő oktatást. Sok mindent meghatároz az is, hogy hány osztály van az iskolában, azok milyen osztálylétszámokkal dolgoznak, illetve milyen az iskola környezete, van-e udvara, szabadtéri területe, ahol részben meg lehet szervezni a tevékenységeket.

– Egyedüli biztos, hogy semmi biztosat nem tudunk, mert mindent az adott település járványügyi helyzete fog meghatározni, azt is, hogy az adott iskola melyik modell, vagy szervezés mellett dönt – mutatott rá Vicsek Annamária. Elmondta, már a múlt héten az iskolához a minisztérium eljuttatott egy olyan útmutatást, amely alapján fel kellett, hogy mérjék, mely szülők nem tudják megoldani az otthonlét alatt a felügyeletet, melyek azok a családok, amelyek gyermekei technikai feltételek, vagy internet hiányában nem tudnak részt venni a távoktatásban, illetve miután részben online, részben iskolai, tantermi oktatásban valósul meg az oktatás, az iskoláknak fel kellett mérni, hogy mire lenne lehetőségük és szükségük szeptembertől. Különböző nemzetközi támogató, például az UNICEF támogatásával próbálja a minisztérium pótolni azokat az eszközöket, amelyek hiányoznak. Emellett digitális könyvtárakat alakítanak ki, amelyek a távoktatást segítik, és a diákok valamint a tanárok is használhatják majd.

– Az iskolák java része már rendelkezik gyors internetkapcsolattal. Így a tanárok irányában nem az az elvárás, hogy otthonról valósítsák meg a távoktatást, most miután nincs kijárási tilalom, a távoktatás esetében a tanárok az iskolából tarthatják meg az órákat – hangsúlyozta az államtitkár.

Tegnap olyan útmutatást kaptak az iskolák, amely részletesen taglal minden fontos előkészületet, szempontot, amelyek alapján az iskolák össze kell állítsák azt az operatív tervet, ami alapján megkezdik a munkát.

– Ez az operatív terv határozza meg, mely osztályok milyen módon valósítják meg a tanítást, amennyiben nem lesz lehetőség a „normál” oktatásra. Olyan településen, ahol fennáll a járványhelyzet, ahol nem lehet kisebb osztálylétszámokban megszervezni az oktatást, meg kell találni ennek az alternatív módját, ami alapján megkezdődhet szeptemberben az oktatás – hangsúlyozta Vicsek, majd hozzátette: – Az első-, az ötödik- és a középiskola első osztályos tanulók esetében, akik először indulnak az adott intézménybe, illetve először találkoznak felsősként a tanárokkal, szeptember első hetében meg kell szervezni a közvetlen kapcsolatot a diákok és a tanárok között, amikor megismerkedhetnek a tanárokkal, gyakorolhatják azokat a módokat, ahogy az oktatás zajlani fog. A szülőkkel megbeszélhetik azokat a részleteket, amelyek az oktatás szervezésére vonatkoznak. Szeptember első hetei fogják megmutatni, hogy a gyakorlatban a tanítás hogyan fog kinézni. Minden iskolaigazgató feladata, hogy ezt a munkát megszervezze – hangsúlyozta Vicsek Annamária.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy lesz-e elég tanterem, ha kisebb létszámokkal dolgoznak majd a tanárok, illetve egy osztályon belül több tanítóra számíthatnak-e majd a kisdiákok, vagy a tanítók az órákat naponta kétszer kell majd hogy megismételjék, a parlamenti képviselő rámutatott, amennyiben arra lesz szükség, hogy az osztályt ketté válasszák a tanárok, az nem fog kétszer több munkát jelenteni a tanítóknak, tanároknak.

– Olyan ésszerű megoldásokat kell találni, amelyek biztosítják, hogy kisebb létszámú osztályban dolgozzanak a tanárok, de nem túlterhelten. Nem várnak el dupla munkát a tanároktól. Vagyis ha egy 20 fő feletti osztályban vannak olyan szülők, akik meg tudják szervezni, hogy a gyerekük otthoni felügyelet alatt tanuljon, akkor az ő esetükben az otthoni távoktatásban tudunk gondolkodni. A magyar osztályok esetében sajnos mindig kis létszámú osztályokra panaszkodunk, de most ez fog az előnyünkre válni, hiszen az esetek többségében nem kell az osztályokat szétválasztani, illetve ott, ahol elég nagyok a tantermek ahhoz, hogy a gyerekek 1,5–2 méteres távolságra üljenek, akkor az oktatást úgy is meg lehet oldani. Nem kell egyelőre nagyon extrém példákon gondolkodni, hiszen az esetek többségében meg lehet a helyzetet oldani. Most az a fontos, hogy a szülőkkel együttműködve, a családok támogatására számítva, azt kihasználva olyan megoldásokat találjunk, amelyek kreatívak, együttműködőek, flexibilisek. A koronavírus egy globális probléma, amire nem lehet az iskola szintjén globális megoldást elrendelni, és nem lehet központosítva sem mindenkire ráhúzható modellt elrendelni, hiszen hatalmasak az iskolák közti különbségek, az iskolák mérete, az osztálylétszámok, a tanulók létszáma vonatkozásában. Ezért fontos, hogy az iskolák egyéni operatív terveket dolgozzanak ki – hangsúlyozta Vicsek Annamária.