Megcsappant a szerbiai turisták száma a külföldi országokban, de jelen körülmények között ebben semmi meglepő nincs. Aleksandar Seničić, az Utazási Irodák Szerbiai Szövetségének (YUTA) igazgatója a Regionális idegenforgalom a koronavírus által elfogyasztott évben elnevezésű idegenforgalmi konferencián osztotta meg gondolatait a nyilvánossággal.
Az igazgató elmondta, becsléseik szerint jelenleg mintegy 35 ezer szerbiai turista tartózkodik nyaralás céljából olyan országok valamelyikében mint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Egyiptom és Törökország. Ez 90 százalékkal kevesebb, mint amennyi a normális állapotok között elvárható lenne. A hazai turisták számára állítólag nincsenek biztosítva az előírt szanitáris körülmények sem – írja a Beta.
A konferencián ismét központi szerepet töltött be az állami támogatás szükségessége az idegenforgalomban ténykedők számára. Seničić továbbra sem állt el a turizmust kisegítő gazdaságvédelmi csomag követelésétől, és persze további kérdései is vannak a hatalomhoz.
– Az állam a jelenlegi utazások lemondása helyett lehetővé tette a csereutazásokkal való kompenzálást a jövő év végéig. Mi történik azonban, ha a külföldi partner időközben tönkremegy és lehúzza a rolót? – tette fel a kérdést az igazgató.
ÜDÍTŐ KIVÉTELEK
A jelenlegi körülmények között többen is változtattak az eddigi bevált módszereken. Nataša Pavlović, a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet igazgatója például átállt a digitális marketingre, ami sikeresnek bizonyult, persze nem tud mindent megoldani. A turisták számának gyarapodása Szabadkán és Palicson szerinte a támogatói utalványok eredménye.
– Az első hat hónapban a vendégek száma Vajdaság területén 111 ezer körül volt. Ez 54 százalékkal kevesebb, mint tavaly az év ugyanezen szakaszában, a vendégéjszakák száma pedig megfeleződött – jelentette ki Pavlović a konferencián.
Zlatibor kivételével a belföldi turistahelyek is nagy gondokkal néznek szembe (Fotó: Beta)
Zlatibor környékén nincs ok a panaszra – számolt be a nyugat-szerbiai idegenforgalmi eredményekről Vladimir Živanović, a Zlatibor Idegenforglami Szervezet igazgatója. A szállások 95 százaléka már ki van adva, körülbelül 25 ezer turista számára. Teljesen megbízható adataik nincsenek a számokról, mert a házi apartmanok nem jelentik be a vendégeiket, de minden valószínűség szerint magasabb a turisták valós száma.
Živanović elmondása alapján Zlatibor látogatottsága jelentősen megnőtt júniusban és júliusban a múlt év azonos időszakához képest. Az egyedülálló látogatás jelentősen nagyobb, mint a csoportos.
– A legnagyobb érdeklődés a kertes házakkal rendelkező bérletek iránt van, a szállodák viszont, az óvintézkedések betartása miatt, rákényszerültek a kapacitás csökkentésére – közölte Živanović.
MEGOLDATLAN HELYZET
A gazdaságvédelmi intézkedések csapdájában vergődik továbbra is az idegenforgalom. Az állami támogatás a minimálbér folyósításával a legtöbb cég számára egy csapdahelyzet, ami úgy segít, hogy akár nagyobb bajt is okozhat. A szállodák vezetői közül sokan azért aggódnak, hogy mi lesz, ha felmondanak a munkásaiknak. (A minimálbér elfogadásával azt a kötelezettséget vállalta a munkaadó, hogy három hónapon át nem bocsáthat el tíz százaléknál több dolgozót. Ha mégis megteszi, akkor öt napon belül vissza kell fizetnie a felvett minimálbért. Ha a pénzt nem folyósítja a szűkös határidőn belül, akkor a szabálysértés miatt jelentős büntetéssel számolhat.)
A szállodai vendéglátóipart aggasztó gondokról Vladimir Todorović, a Todor Hotels Beograd tulajdonosa és igazgatója nyilatkozott a Betának. A cég kötelékébe tartozik a Beograd art hotel, valamint a szintén fővárosi Šešir moj étterem.
– A következő tíz napban meghozzuk a döntést, hogy elfogadjuk-e az új koronavírus-csomagot, amely kéthavi minimálbér 60 százalékát fedezné. Ennek értelmében az év végéig nem bocsáthatunk el tíz százaléknál több dolgozót. Ez nagyon kevés pénz ahhoz, hogy az embereket munka nélkül itt tartsuk, jövedelem pedig szinte semmi. Az éttermünknek a forgalma 80 százalékkal csappant meg, szinte kizárólag a külföldiek tartották el eddig is. Ezek között a körülmények között nagyon nehéz megőrizni a cég fizetőképességét és a munkaerőt – mondta a cégvezető a Betának.
A Beograd art hotel személyzete 65 főből áll, ha 7 személy úgy érzi, a fizetésének a töredékéért akár otthon is ülhetne egész nap a munka helyett, akkor a tízszázalékos kitétel miatt – hogy ne kockáztassák a büntetést – nagyon rövid időn belül találnia kellene valakit a helyükre, bár munkát jelenleg nem tudna adni az újonnan érkezőknek. Ráadásul megfelelő munkaerő Szerbiában már nem igazán van.
Todorović azt is elmondta, hogy a bankok leírták a vendéglátóipari cégeket mint hitelképes ügyfeleket a bizonytalan helyzet miatt.
– Azt hittük az állami likviditási hitelek a Fejlesztési Alapból a segítségünkre lesznek. Ezeknek a kölcsönöknek a feltételei jól hangoztak, ötéves kölcsön, türelmi idővel, minimális, 1 százalékos kamattal. A pénzt viszont hiába várjuk már két hónapja, annak ellenére, hogy értesítettek bennünket a jóváhagyásáról – mondta Todorović.
A kommunikáció az alapítvánnyal kizárólag elektromos úton történik, egyelőre senki sem tudja megmondani, miért akadt el a támogatás folyósítása. A vendéglátóipar kataklizmáját szerinte meg lehetne akadályozni, ha az állam valóban betartaná az ígéreteit, mindenekelőtt a hitelekre vonatkozólag.
– A szállodák túléléséhez arra is szükség lenne, hogy a minimálbéreket az év végéig folyósítsa az állam, a járulékokat és adókat pedig felfüggesztené az év végéig. Ez más országokban is így van, elég csak Horvátországra gondolni – jelentette ki Todorović.
