Az általános és középiskolai oktatás mellett számos kérdés övezi az egyetemi oktatás őszi kezdetét is. Jelenleg három „forgatókönyvet”emlegetnek , melyek körvonalazzák az egyetemi oktatás lehetséges beindítását. Az első a klasszikus oktatás, mint amilyennek ismerjük, a másik egy ún. hibrid-oktatási modell, mely online oktatást lát elő kisebb csoportos műhelymunkákkal, a harmadik pedig komplett online-oktatás.
Dr. Petar Bulat professzor, a Belgrádi Egyetem oktatási kérdésekkel megbízott prorektora ezzel kapcsolatban a Szerbiai RTV-nek úgy nyilatkozott, hogy jelen pillanatban lehetetlen megjósolni, milyen lesz a járványügyi helyzet október 1-jén, tehát azt is, hogy az említett forgatókönyvek közül melyik bizonyul alkalmazhatónak.
– Jelen pillanatban kimondhatjuk, hogy ha a járványügyi helyzet olyan lesz, mint most, akkor a hibrid modellt választanánk, online-előadásokat és közvetlen órákat tartanánk kisebb csoportokban az óvintézkedések teljeskörű alkalmazásával. Ez ugyan újabb megpróbáltatás lenne a tanügyi kádernek, mert a csoportok az eddiginél jóval kisebbek lennének, tehát több csoporttal kellene ugyanazt a munkát elvégezni – magyarázta Bulat.
Arra a kérdésre, hogy kinél kereshetnek orvoslást a hallgatók, amennyiben a tanárok elérhetetlenek számukra, mint arra a nyár elején sokan panaszkodtak, Bulat elmondta, hogy a Belgrádi Egyetemen a tanterv 80-90 százalékát gond nélkül realizálták, de nem lehet tagadni, hogy voltak hiányosságok. A hiányzó 10-20 százalék lehet az, amiről a nyilvánosság értesült, véli a professzor.
A szerbiai egyetemek képviselői július elején összeültek, megvitatták a következő tanév lebonyolításának aspektusait, kicsertélték az eddigi tapasztalatokat, hogy felkészülten nézzenek az őszi tanévkezdés elé.
