A gazdaságot fékező tényezőkből nincs hiány az év folyamán. A járvány okozta gazdasági válság és a világ minden pontján ébredező polgári engedetlenség mellett még a klímaváltozás is itt van, pedig már kezdtünk elfeledkezni róla.
Az időjárás megváltozásából fakadó mezőgazdasági veszteségek vitathatatlanok. Becslések szerint az átlaghőmérséklet emelkedése éves szinten sokmilliárd eurós veszteséggel terheli a különböző mezőgazdasági ágazatokat szerte a világon. A kutatók szerint az átlaghőmérséklet Szerbiában 1998 és 2017 között átlagban 1 fokkal emelkedett, de olyan országok is vannak, amelyekben ez az érték akár a 2 Celsius-fokot is meghaladta.
A közelmúltban az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) is támogatta azt a klímaváltozással kapcsolatos kutatást Szerbia területén, amely az 1994 és 2014 közötti időszakot érintette. Az eredmények alapján Szerbiának 4,6 milliárd eurós vesztesége származik a klímaváltozásból. A megjegyzés szerint a kutatásban közölt adatok eredeti értéke jóval magasabb, mert a vizsgálat a szerbiai gazdaságoknak csak a 43 százalékát ölelte fel. Az adatokat és következtetéseket tavaly tette közzé a vizsgálatot végző csoport A klímaváltozás hatásai a szerbiai mezőgazdaságra című tanulmányában.
Az aszály következménye a kukoricásban (Fotó: Ótos András)
A tanulmány szerint a veszteségek nem egyenlőek, bizonyos ágazatok jobban, mások kevésbé vannak kitéve a klímaváltozás hatásainak. A szakemberek az agrárkultúrákat sorolják a legnagyobb vesztesek közé. Az adatok alapján a kukoricatermesztésnek 2,2 milliárd eurós kárt okozott az éghajlatváltozás. A nyílt ég alatti növénytermesztésben a károk „súlycsoportja” a közepesen súlyos és jelentős között váltakozik. A bab-, borsó-, burgonya-, hagyma- és a fokhagymatermesztés viszont a legtöbb esetben károkkal jár, mert kevés helyen van kialakítva megfelelő öntözőrendszer ezeknek a veteményeknek a locsolására. A szőlőtermesztésben várható kár viszonylag mérsékelt, a veszteség 10–30 százalékos. A kár legkevésbé az üvegházas termesztést érinti, ahol 10 százalékosra becsülik a terméseredményekben elszenvedett veszteséget a klímaváltozás miatt.
Az adatok alapján a gyümölcstermesztés sem áll túl jól, a barackhozam csökkenése éves szinten 2 millió eurós veszteséget okoz. A későn érkező fagy, a magas hőmérséklet, az aszály rontják a gyümölcs minőségét és hozamát is. A melegebb telek miatt a gyümölcsök vegetációja korábban kezdődik, így a késő tavaszi fagyok is jelentős károkat okoznak a szilva, az őszibarack, a körte és az alma hozamában. A tanulmány szerint a gyümölcstermesztés Szerbiában a mezőgazdasági termelés értékének 11 százalékát teszi ki, a külföldre exportált gyümölcs értéke 500 millió dollár.
Az időjárásban bekövetkező változások mellett a városi szennyezések 5 százalékkal járulnak hozzá a hozam csökkenéséhez, ez évente 20 millió eurós kárt jelent. A mind gyakrabban jelentkező nyári kánikulák okozta károsodások a termésen 30 százalékkal rontják a minőséget, csak az alma károsodásából származó veszteség országos szinten 30 millió eurót tesz ki.
Az állattenyésztésben igen nehéz megállapítani a károkat, ezt leginkább csak akkor lehet, amikor súlyos a kimenetele és a jószág pusztulásával jár. A nagy melegektől az állatok fáradékonyabbak és kedvetlenebbek, a tehenek kevesebb tejet adnak, étvágytalanabbak.
A szárazság miatt sínylődő napraforgó (Fotó: Ótos András)
A tanulmány szerint az éghajlatváltozás legnagyobb vesztesége a fenntartható mezőgazdasági termelés, mint a biogazdálkodás. Sok őshonos terményfajta, mint a futaki káposzta, a zombori paprika, veszélyeztetett növényi kultúrákká válhatn a közeljövőben. Ez bekövetkezhet az állatvilágban is, eltűnhetnek az őshonos haszonállatok, például a cigaja juh, a mangalica sertés. Ezek a fajok régiónk éghajlati körülményeihez igazodtak, és emiatt nehezen viselik el a végbemenő éghajlati változásokat. Eltűnésük azt jelentené, hogy Szerbia elveszítené természetes genetikai erőforrásai pótolhatatlan részét.
A tanulmány a legnagyobb kockázatok közé az aszályt, a magas hőmérsékletet, az erős, szeles viharokat és az ezzel járó jégesőt emelte ki. A termelés szempontjából ezek a faktorok jelentősen kihatnak a hozamra, a megmunkálható talaj minőségére. A kutatók mindhárom problémát egyenrangúként ítélték meg, és a kiigazító intézkedések mihamarabbi megindítását sürgetik.
A mezőgazdasági termelők szerint a terméscsökkenést a szélsőséges időjárási viszonyok okozzák, mivel befolyásolják a mezőgazdasági földterület minőségét.
Szerbiának a legrövidebb időn belül meg kell állítania a károsanyag-kibocsátást, mert a század végére a hőmérséklet akár 4,3 százalékkal is emelkedhet az 1961 és 1990 közötti időszakhoz viszonyítva. Előreláthatólag a csapadék mennyisége jelentősen csökken, a nyár két hónappal tovább tart, ennek következményeként pedig a vegetáció is két hónappal hosszabbodik, szélsőséges aszály pedig minden 8-10 évben esedékes.
