2024. március 29., péntek

Szakadék peremén a hazai állattenyésztők

Az európai országok komoly pénzösszegekkel álltak a gazdák mögé, Szerbia hol tart az ígéretekkel?

A hazai állattenyésztés már évek óta nincs kedvező helyzetben, pedig hangzatos ígéretekből nem volt hiány az elmúlt egy év során sem. A jelenlegi körülmények csak tovább nehezíti a gazdák már eddig is igen kétséges helyzetét. A szerbiai tenyésztők nem tudják eladni a vágnivaló jószágot, és minél tovább „kitartja” a gazda a haszonállatot, annál nagyobb a vesztesége. Az európai állattenyésztésben változó a helyzet, de a legtöbb országban komoly pénzösszegekkel segíti az állam ezt az iparágat is.

A rendszeres gazdasági ösztönzések mellett az ír szarvasmarhatartók 50 millió euró értékű segélycsomagot kapnak a koronavírus okozta problémák leküzdésére. A támogatást a jelenlegi becslések szerint 42.000 gazdálkodó igényelte. Ez az előrejelzés a 2020. február 1-jétől június 12-éig terjedő időszakban vágásra küldött szarvasmarhák számán alapul. Az írországi kormány hízóként 100 euróval támogatja az állattenyésztőket. Ennyi pénz elegendő ahhoz, hogy bár a tenyésztők jó közérzete helyreálljon a válságidőszakban történt sok vergődés után.

Az európai média közlése szerint a támogatás jár minden 8 hónaposnál idősebb jószág után. A adott gazda maximálisan 100 szarvasmarha után igényelhet szubvenciót.

Pat és Paul Milian, az írországi Ardagh település közelében tartanak szarvasmarhafarmot, de juhtenyésztéssel is foglalkoznak. A jószágokat a lehető legjobb körülmények között tartják, a borjak sokáig a tehén mellett maradnak. A farmerek elégedettek az állami támogatással.

– A járvány ideje alatt folyamatosan szállítottuk az állatokat a vágóhídra, de amikor kiszámoltuk, mennyi kiadásunk és munkánk volt, rájöttünk igen komoly veszteségben vagyunk. Február 1-jétől 40 szarvasmarhát vágunk le, tehát hatalmas segítség nekünk ez a támogatás. A 100 euró kifizetése egyedenként rendkívül fontos, mivel minden egyes jószág fenntartása veszteséget okoz nekünk – mondta Paul.

Thomas O Connor, az írországi Manna Organic Farm tulajdonosa ugyancsak szükségesnek látja az állami intézkedést.

– Azok a tenyésztők, akik levágták a jószágokat februárban, 3,80 eurót kaptak kilónként, két héttel később mindössze 3,40 eurót, ami 160-170 eurós veszteséget jelent jószágonként, miközben a költségek ugyanazok maradtak. Az egyedenkénti 100 eurós támogatás nem old meg mindent, de visszaadja a tenyésztőknek a munkába vetett bizalmukat, jobb kedvvel néz mindenki a jövő elé, ez sokat jelent – mondta a gazda.

A fenti pozitív példákkal szemben, a szerbiai hozzáállás ismét zsákutcába juttatott egy iparágat. A hazai tenyésztők egyre hangosabban követelik az illetékesektől, segítsen a csőd szélére sodort gazdákon. A mezőgazdasági minisztérium a Szerbiai Árutartalékokon keresztül néhány alkalommal a növendékmarhákat elcserélték árukukoricáért, ennek köszönhetően a tenyésztők az élőhús kilójáért 2,10–2,35 eurót kaptak. A bejelentett gazdaságok adatai alapján így mintegy 3000 szarvasmarha végezte a vágóhidakon, további 6000 viszont a „gazdák nyakán” maradt, miközben lassan a borjadzás is megtörtént. Becslések szerint a hazai piacon ma 12 ezer minőségi egyedet kínálnak megvételre.

A szarvasmarha jelenlegi vételára kilogrammonként élősúlyban 1,20–1,80 euró, de ezt a szégyenletes összeget is csak 30–60 nap alatt fizetik ki a felvásárlók és vágóhidak. Ez igencsak súlyos veszteség a gazdák számára, ami a jelenlegi körülmények között sok farmon akár a tenyésztés megszüntetéséhez is vezethet.

– Igen hangzatos ígéreteket kaptak a tenyésztők. Hosszú távú gazdálkodásra ösztönözték őket, az illetékesek azt állították, Szerbiának komoly gazdasági tervei és programjai vannak kidolgozva Törökországgal és Kínával. Nagyobb keresletet ígértek, mint ami az egykori Jugoszláviában volt. A tenyésztők megint csak hittek a hatalomnak, amely ismét csúnyán átverte őket, majd cserben hagyta. Megindult a hizlalás, mert erre buzdították a gazdákat, és mikor a borjak megnőttek és súlyuk elérte a 450 kilót, nem volt sem vásárló, sem politikus, aki ezt el tudta volna adni annak az állítólagos piacnak, amelyről az ígéretek szóltak. Hol van most a 70 milliós török és az 1,3 milliárdos kínai felvásárlóbázis? A legtöbb szarvasmarha már 650 kiló, a hizlalás pedig a veszteségen kívül mást nem hoz – jelentette ki Branislav Gulan mezőgazdasági elemző.