Nem minden gazdasági szakértő osztja a kormánynak azt a véleményét, hogy Szerbia a többi országnál gyorsabban kijut a válságból. Zoran Drakulić ismert üzletember például úgy véli, az állami intézkedések hozzájárulnak ugyan a munkahelyek megőrzéséhez, de a krízishelyzetből való kijutást illetően nem megalapozott az államvezetés derűlátása.
– Az európai és a világgazdaság része vagyunk, tehát helyzetünk rendeződése más gazdaságok helyreállásától függ. A válság valódi méreteit majd csak jövőre érezzük meg. Nem lehet arra számítani, hogy két-három év alatt kilábalunk, ez a véleménye számos, nemzetközileg elismert közgazdásznak is. Az igaz, hogy a hanyatlás nálunk kisebb mértékű lesz, mint másutt, ám ez csak azért van, mert a bruttó társadalmi termékünk jóval kisebb, mint sok más országé, melyekkel mérni igyekszünk magunkat. Nem mindegy, hogy az ember 30 centis magasságból esik-e le vagy öt méterről – fogalmazott Drakulić a Függetlenség Szakszervezet honlapjának készült interjúban, melyben az érdekvédelmi szervezet emlékeztet arra, hogy augusztus 7-én kibontották a második gazdaságmentő csomagot.
A Privrednik Szerb Üzleti Klub elnökének kételyei vannak a bérek és nyugdíjak növelésének lehetőségét illetően is, kimondottan ellenzi ezt, és ismételten hangsúlyozza, hogy az államnak most, akár az adósság növelésének árán is, arra kell összpontosítania, hogy minél kisebb mértékben csökkenjen a társadalmi össztermék. Ez most a szolidaritás ideje, meg kell várnunk a válságból való kilábalást, és csak azután növelhető a nyugdíj és a közszférában dolgozók fizetése.
A Point Group Int piac- és közvélemény-kutató cég tulajdonosa szerint a kölcsöntörlesztési moratórium nagy könnyítés, de miután lejár a halasztási idő, mégis nagy gondjai lesznek mind a gazdaságnak, mind a bankszektornak.
– Ezt azért mondom, mert a járvány következményeit évekig kénytelenek leszünk viselni. A gazdag országok 3–7 éves felépülési időszakra készülnek – figyelmeztetett Drakulić. Annak kapcsán, hogy nagyon eltérő vélemények láttak napvilágot a gazdaság anyagi támogatásának összegére vonatkozóan, Drakulić a nezavisnost.org. honlapnak azt mondta, téves hozzáállásról van szó, keverik ,,a szezont a fazonnal”.
– Az első csomagban a gazdaság az adófizetők terhére gyakorlatilag mintegy 800 millió eurót kapott, a másodikban pedig 320 milliót fog kapni. Minden más intézkedés, igaz, szintén segítségnek számít, de a moratórium lejártával mégis törleszteni kell a kölcsönrészleteket, januártól pedig mégiscsak be kell fizetni az adókat is.
