Az atomfegyverektől mentes világ megteremtéséért való kiállásra kérte a japán kormányt Nagaszaki polgármestere vasárnap, a várost sújtó amerikai atomtámadás 75. évfordulóján.
Taue Tomihisza felszólította a kormányt, hogy írja alá és bocsássa ratifikálásra az atomfegyverkészletek betiltására vonatkozó, 2017-ben elfogadott ENSZ-egyezményt, amely még nem lépett hatályba.
„Mint ahogyan addig nem féltünk az új koronavírustól, amíg el nem kezdett terjedni a közvetlen környezetünkben, az emberiség az atomfegyverek jelentette fenyegetésnek sincs a tudatában, mielőtt ismét bevetik őket, de akkor visszavonhatatlan bajban fogjuk találni magunkat” – mondta polgármester Nagaszaki Béke parkjában mondott beszédében.
Abe Sindzó kormányfő viszont az emlékezőkhöz – köztük voltak a túlélők és az áldozatok családtagjai is – szólva nem tett említést az atomfegyver-tilalmi szerződésről, később azonban közölte, Japán nem írja alá a 2017-es az atomfegyver-tilalmi ENSZ-egyezményt.
Kazuo Ishiguro brit regényíró, aki Nagaszakiban született kilenc évvel az atomtámadás után, üzenetében azt kérte, hogy „ne feledjük el, mennyire sérülékeny maradt a civilizációnk”, és kiemelte „az emberi élet mindenekfeletti értékét”.
António Guterres ENSZ-főtitkár figyelmeztetett, hogy „veszélyben van a nukleáris leszerelésben elért történelmi előrehaladás, miután az atomfegyverek jelentette veszélyt csökkentő, illetve ezen fegyverek felszámolására hivatott eszközök és egyezmények hálózata szétmállóban van”. Ezt az aggasztó tendenciát vissza kell fordítani – szögezte le.
A hetven ország képviselői jelenlétében tartott megemlékezésen, amelyen Abe Sindzó szinte szó szerint a három nappal korábban, Hirosimában elmondott beszédét ismételte meg, kijelentette, a kormány továbbra is elkötelezett az atomfegyvermentes világ mellett. Későbbi sajtóértekezletén azonban közölte, hogy Japán, mint az Egyesült Államok szövetségese, nem csatlakozik a 2017-es ENSZ-egyezményhez, bár „ugyanaz a célja”.
1945. augusztus 6-án Hirosimát, három nappal később Nagaszakit érte atomtámadás. 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kellett volna indítani Japán ellen. Mások azt állítják, Japán már kész volt a kapitulációhoz, s ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
